Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

68 zésre nézve bizonyos határidőt, mely alatt minden önkénytes és töredelmes beismerés a kemény büntetésektől egészen ment. Más helységek lakóit a hitnyomozók megbizása folytán más, általuk felhatalmazott, egyházi személy épen így idézze meg. Mindazoknak, kik a kegyelmi idő alatt jelentkeznek, esküvel kell ígérniük, hogy magok- és másokról, élőkről s holtakról csak igazat fognak mon­dani. A feltett kérdésekre adott feleleteik nyilvános és esküdt személy által híven jegyzőkönyvileg felveendők s a hitnyomozás okiratai közt elhelyezendők. Ki ekkép a kegyelmi időben jelent­kezik s az egyház kebelébe visszatér, feloldandó, de egyszersmind minden eretnekséget esküvel kell megtagadnia5) s a kath. hit megtartására s védelmére, a rá rótt büntetés kiállására, az eret­nekek felfedésére s bejelentésére magát esküvel köteleznie. Ha a bűnös a kegyelmi idő alatt nem jelentkezik vagy az igazat tit­kolja, annak idején különösen megidézendő. Ha valaki vonakodik beismerni, mi rá bizonyúlt, fel kell előtte sorolni a pontokat, me­lyekben hibás, s közleni kell vele a tanúk nyilatkozatait. 0 vé­delmezheti magát és kifogásai, valamint törvényes válaszai szives figyelembe veendők. Ki nem képes magát illőleg védeni s bebizo­nyított hibáját még sem akarja bevallani, annak ügye kijelölt határnapon döntessék el. Az ilyen könyőrületre sem méltó (c. 1— 9.).6) Azok, kik engedetlenségből meg nem jelennek, szülőföldjük, vagy rendes tartózkodási helyökön ünnepélyesen a templomba idé- zendők, számukra határidő szabatván ügyök szoros vizsgálat alá vetessék, s ha szükséges, a főpapok tanácsa mellett Ítélet is hoz­ható. A kik később óhajtanak jelentkezni kezességet nyújtsanak valamint az is, kinek elszökésétől lehet tartani; az ilyet talán tanácsosabb bezáratni. A tökéletesek (perfecti) kezdetben a hit­nyomozók által néhány tanú jelenlétében titkon kérdezendők, hogy megtérni készek legyenek. Ha arra hajlandók, barátságos bánás­módban s lehető legszelidebb büntetésben részesíttessenek. A meg­térni nem akarókat nem szabad mindjárt elitélui, hanem a hitnyomozók és mások többször intsék őket. Ha a gonosz­6) A hitnyomozók jogkörébe tartozott az abjurata haeresi való föloldás. Clem. IY. c. 11. h. t. in 6. Urban. IV. c. 3. h. t. in X. ívagg. com. Const. 18. Cupientes 1260. “) c. 10—23. teljesen megfelel a bárom évvel ez előtt tartott narbonnei zsinat 22—25 kánonjainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom