Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
57 fentartásáról gondoskodni ; a teljesen vagyontalanokat az egyház táplálja (c. 8—11.). Mindkét nemű egyének, kik koruknál fogva a jót a rosztól már meg tudják különböztetni, tartoznak évenkint háromszor gyónni s áldozni ; e rendszabály elhanyagolása az eretnekség gyanúját vonja maga után. 1 ') A világiak az ó- és újszövetség könyveit nem bírhatják ; hanem csak zsoltárokat, zsolos- mákat, a mária-napszakaszokat s ezeket sem a tartományi nyelv fordításaiban (c 12—14.) l“). A ki eretnekségről vádoltatik vagy gyanúsíttatik, orvosi minőségben nem működhetik. A szentségek vétele után a betegek az eretnekek látogatásaitól, miután ezek folytán nem egyszer rémletes dolgok történtek, óvandók (c. 15.). Senki sem ruházhat valamely eretnekre vagy ily nézetektől elka- pottra hivatalt, l3) ép oly kevéssé adhat nekik vagy a gyanúsaknak tanácsában vagy szolgálatában helyet (c. 17.). Eretnekül tekintendő az, kit a közvélemény eretneknek bélyegez, vagy ki a jók és becsületesek előtt rósz hírben állván a püspök előtt törvényesen eretneknek bizonyult (c. 18.). Bármely vétség s így az eretnekség miatti hírhedtség is törvényszéki vizsgálatot (inquisitio) vont maga után. u) Az eretnekek ellen való eljárást illetőleg mindig szabatosaid) szabályok hozattak érvénybe. 1') Ugyanazon toulousei zsinat, melynek szabványai eleinte természetesen csak részleges jogi jelentőséggel birtak, az eretnekségről gyanúsak ellen vizsgálatot alkalmaz ; némelyeknek, kik magokat alávetették, bocsánatot adott, másokra töredelmet rótt. Némelyek, kik magokat törvényszékileg védelmezni akarták, a tanúknak, kik ellenük vallottak, neveit kívánták tudni. Miután azonban a pápai követnek volt oka a tanúk életét az eretnekek boszúszom") A IV. laterani zsinat c. 21 (c. 12 de poenit. et remiss. V. 38.) évenkint csak egyszer követelte a szentségekhez való járulást Dél-Franciaország- ban azonban ez nem látszott elégségesnek. I2) J. B. M a 1 o u Das Lesen der Bibel in Landessprachen L. Clarus által ford. Regensb. 1848. I. k. 1. 1. kk. Du Plessis d’A rgentré t. II. P. I. 60-62 t. III. P. I. p. 82 seq. ,3) V. ö. a bezierzi zsinat 1233 c. 3, az 1233 taraconai c. 3, albii 1254 c. 15. 16. (Hel'ele V. 916. 918. 1. VI. 41. 42 1.) 14) Innoc. III. c. 31 de simon. V. 3. Cf. c. 24 de accus. V. 1. 16) Az „inquisitio“ elnevezése későbbi jelentményben Hannibaldus római senator 1231. határozmányaiban is föllelhető, mivel a pápa távolléte alatt Rómában is több eretnek furakodott be Bangen Die röm. Curie 93 1. 36. §.