Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
45 lati érvényesítésére. Sokszor épen a világi fejedelmek adták meg ehhez az első lökést. így VII. Lajos III. Sándor pápához folyamodott, hogy a haeretici Populiani-k ellen, kiket Franciaországban saját testvére Henrik rheimsi érsek födözött fel, lépjen föl. 10) Az isteni s emberi jog szerént halálra méltóknak különösen az oly eretnekek tekintettek, kik Isten házait pusztítván szentségtörések közt az egyház üldözésére támadtak fel, oly annyira, hogy védelmükre minden ékesszólás képtelen volt, s a fejedelmek, kik ellenük föl nem léptek, saját magok alatt vágták a fát. lx) 14. Már a túlengedékeny 1148. rheimsi zsinat is (can. 18.) kényszerítve volt az eretnekek gyámolítását és védelmezését különösen Gascogne- és Provenceban megtiltani, az 1163. toursi zsinat pedig (can. 4.) az albigensek által lakott tartományok püspökeit és lelkészeit, híveiket az eretnekek számára nyújtandó menedék- és lakhelyadástól, a velők való közlekedéstől eltiltó parancs kiadására szólította föl, akarván egyszersmind, hogy a kath. fejedelmek részéről börtön- és jószágvesztéssel sújtassanak. Gyülekezeteik ellen nyomozás történt és kánoni büntetések vétettek ellenök foganatba. :) Nemsokára azután Albi mellett, a katharok egyik központi gyülhelyének jöttek Lomber erős várában nyomára, mi 1165. az ugyanott megejtett püspöki és főúri gyülekezetre szolgált alkalmul, ahol az eretnekek tanaikba csak fölületes pillantást engedtek. 2) Az 1179. XI. egyetemes zsinatnak is nagyon meggyűlt a baja a Gascogneben Albi és Toulouse körül szerfelett elszaporodott majd katharoknak, majd patarenok- és publi'“) Mar lot Metropolis Rhem. II. 396. Mi g ne t. CC p. 1376 n. XVI. 1 ') J oh. Saresb. Polycr. YI. 13 p. 608. Sed prae ceteris omnibus divino et humano iure gravius feriuntur sacrilegi et hi, qui variis perturbationibus impugnant Ecclesiam Dei, quibus lex non praecisionem dexterarum, sed poenam irrogat capitalem. Si patrocinium illorum assumant Cicero et Demosthenes, si in defensionem eorum linguam acuat et totius ingenii sui vires exhauriat Quintilianus, si inra viguerint, quod post Deum in manu principis est, fortunas eorum et capita, quin legitimis suppliciis feriantur, tueri non poterunt. Quodsi gladium suum adversus tales non exserit princeps, i n s e ipsum procul dubio provocat gladium bis acutum, quem in ore suo gerit filius hominis (Apoc. 1, 16), gladium utique, qui vivus et efficax est, qui corpus findit et animam (Hebr. 4, 12). ') Hefe le Cone. V. 454. 543. 1. *) Mansi XXII 157 seq. Hefele i. h. 572. 1.
