Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVIII. A vatikáni zsinat

XVIII. A vatikáni zsinat.

1. Kétségtelen kath. tan az, hogy mindazt, mit a pápa és a püspökök tanítanak, s hogy higyük, elénk adnak, hinnünk kell. Minthogy pedig a pápával egyesült püspöki kar a pápai hithatározatok tévmentességének hitcikkelyét mindenütt előadja s így az egyetemes tanítóegyház összhangja he van bizonyítva, ennélfogva e hitcikknek a gallikán elvek szerént is sérthetetlennek kellene lennie, habár az közzsinat által szentesítve nem is volna. Még ha a vatikáni zsinat nem volna is szabályszerűen e g y ete m e s, a hi t ci kk elfogadásának kötelessége mégis megmaradna. Azonban a vatikáni zsinat kétségbe- vonhatatlanul mint olyan áll előttünk, melytől az egyetemesség jellegét elvitatni nem lehet, melyről az ellenség nyilai, míg a katholicismusnak csak árnyékával is kérkednek, kell, hogy visszapattanjanak, mint ezt a hitcikk őszintébb ellenei már régen elismerték. *) Azonban, mint azt a Sorbonna ismételve kimondá, a katholikusok közhite az, hogy a törvényesen egybe- gyült egyetemes zsinat, mint az egész egyház képviselője a hit- és erkölcstanok meghatározásában nem tévedhet. 2) Ezt taníták a káték is, előfordul ez az V. Márton által előirt wikleffitákat s hussítákat illető 39. pontban,3) a IV. Pius által előirt, közhasz') Frolischammer az A. Z. 1872. máj. 8. mell. Hase Handb. der prot. Polemik III. kiad. 197. 1.

ä) Du Plessi s t. I. P. II. p. 414. t. IL P. I. p. 323. 327. art. 22. Ezen formula a király rendeletére akkor általánosan aláíratott.

*) Denzinger Enchir. p. 194. n. 551-553.