Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
egészen kimaradna az egyetemes zsinatok sorából, 7) magok lie neink is elismernek. De „miért törték meg ezt a püspökök Mzog történelmében ?“8) Hogy Németország püspökei sok más dolgot is elnéztek, senki sem fogja tagadni ; hegy azonban e tény a kérdést el nem dönti, ezt is minden gondolkozó beismeri. Azon kortani tábla, melyet Alzog könnyen másod kéz által állíttathatott össze, vagy más szerzők után 9) másoltathatott le, még korán sem oly fontos, hogy a püspökök fellépése el ne maradhatott volna; egészen másként állana a dolog, ha itt ex professo a florenci zsinat ellen irt értekezéssel állanánk szemközt. A mi pedig a tridenti zsinat idejében a franciákat illeti, ezek koránsem voltak valamennyien azon nézetben, melyet Ferrier 10 *) követ és Guise bibor- nok titoknokáhozu) intézett irataikban kimondottak. Natalis Alexander a nevezett zsinat egyetemes jellegének határozott védője szerént12 13) a zsinat egyetemes jellegét egypár régibb gallikán csak azért tagadta, mivel azt rendszerűkkel sehogy sem tudták összeegyeztetni ; mihelyt azonban De Marca Péter ennek lehetőségét megmutatta, tagadásukkal nyomban fölhagytak.1S) XIV. Lajos korában már egy francia hittudós sem vonta kétségbe e zsinat egyetemességét ; 14) a Párizsban megjelent collectiones regiae a florenci zsinatot általánosnak nevezi s velők ezután minden francia hittudós egészen Maretig15) s azon francia püs7) Hogy azt a jezsuiták is oda számitják, mutatja Schneeman n Laacher Stimmen über das oekum. Concil VI. 109. 1. kk. 8) Friedrich Tagebuch 199. 1. •J P. o. Kurtz Henrik János Lehrb. d. KG. II. kiad. Mittau, 1850. 468. 1. kk. 10) R a y n a 1 d a. 1563. n. 4. seq. 1 ') Pallavic. Hist. Cone. Trident. L. XIX c. 16. n. 9. V. o. különbeni fellépése felöl u. o. L. XXL c. 5. L. XXIV. c. 8. Bennettis Pri- ▼il. P. I. t. I. p. 520. 521. Raynald 1. c. n. 119. 12) Natal. Alex. H. E. Saec. XV. et XVI. Diss. X. a 1. n. 1-6. t. XVIII. p. 604. seq. 13) ibidem n. 6. p. 609 Mint de Marca, úgy jár el Bossuet is Def. declar. Cleri Gellic. P. H. L. IV. c. 10. 11. p. 501. seq. ed. Mogunt. 1788. ,4) Ezt bizonyítja P i r o t, a Sorbonne tagja és syndicus (F ou cher de C a r e i 1 Oeuvres de Leibnitz I. p. 376.) 1£j Le Concile général et la paix religieuse vol. I. L. III. ch. 11. — 408 —
