Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala

Ifik közöl különösen Kelement ; mint a korintusiakhoz irt levelé­ben az apostoli hagyomány védőjét említi, azt mondja Irén, hogy az apostolok tana ezen püspöki utédfolytonosság folytán jutott el hozzánk, s hogy ez plenissima ostensio-ja az apostoli hit foly­tonossága- s azonosságának. 17) Képtelen volna azonban írén érve­lése az ellenzékiek érteményében : Azon egyházaknak hite s ha­gyománya azonos a rómaival, melyeknek hivei Kómában jártak s ott hitüket előadták, vagy a Rómába utazó idegen hivők tartották meg a római egyházat az igaz hitben, jóllehet az elsőség az övé volt. Ha a római egyház tana a többi egyházakétól függött, ak­kor elsősége megfoghatatlan, s nem volna ok, miért ne mondhatnák azt a többi egyházakkal egyenlőnek. 18) Kómában akkoron igen sok titkos eretnek tartózkodott, nem ritkán majdnem oly szám­mal mint az igazhitű keresztények; volt-e akadály, hogy még számosabban ne tóduljanak oda? Ha a Kómába zarándoklók az ottani bitet eltérőnek találták attól, melyet hazájokban vallottak, hogyan sikerült nekik Kómában az övéknek szerezni érvényt, nem volt lehetséges, hogy „a nagy és ősegyházét“ saját hitüknél többre beesülték? Vájjon a római egyház, mely saját hagyományát nem­csak Polykarp-, hanem később az afrikai Tertullián- és Cvpriáné ellen is föntartotta, oly könnyen meghajolt volna az ott egvbo- gyült idegenek előtt, „azon szerencsés egyház, mely az apostolok vérével azok egész tanát is örökölte“ 19) Ha nem engedvén a többi egyházaktól elszakadt volna, akkor nem Róma hirdette volna minden egyház közös tanát, akkor Irén kánonjának nincs értelme, a plenissima ostensio semmi becscsel sem bir. És ugyan az üldöztetések és a hivők szétszóratása közepett miképen érvé­nyesítették volna befolyásukat a még mindig túlnyomóan pogány világvárosban tartózkodó idegen keresztények ? Bármiként tekint­jük is a dolgot, azon állítás, melyet he akarnak bizonyítani, tart­hatatlan, a föntartó elem csak a római egyházban van meg; ez ”) íren 1, c. n. 3. ’*) Massue t Praefat. in Opp. S. íren. diss. III. art. 4. n. 31. seq. V. ö. még Schrader de unit. Rom. vol. j. p. 80—82. l9) Tértül], de praescr. c. 37. Hogv a potentior principalitas Róma városára, nem pedig a római egyházra vonatkoznék Bossuet is Def. Declar. P. III. L. X. c. 6. t. II. ]). 198. tarthatlannak mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom