Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
379 Benedek is aláirta teljesen azt, mit irataira vonatkozólag IY. Ince mondott s ehhez mérve Melchior Canus tanított.12) A pápa, mint ilyen s mint magán személy közt fenforgó különbséget általánosan elismerték, még Vili. Bonifác francia vádlói is. l3) XI. Gergely végrendeletében mindent visszavont, mit a eonsistorium- ban, előadásokon, nyilvános vagy magánértekezleteken a kath. hit elle» netalán mondott;11) a hivők elé irt szabályokról azonban, melyek ex cathedra definitio sorába tartozhattak, egy betűvel sem történik benne említés. Ha tehát magát a pápát sem lehet minden intézkedésében tévmentesnek tartanunk, hanem csak a hit s erkölcs dolgában ünnepélyesen kihirdetett határozataiban, annál kevésbbé bírhatnak a pápai hatóságok ezen jelleggel ; a bibornok- gyülekezetek határozatai nem lehetnek definitiones ex cathedra, miértis a Galilei-s Kopernik-féle rendszer ellen hozott határozatok nem jöhetnek itt tekintetbe ls) s nevetséges azon állítás, hogy az egész Index a pápai téraentesség pajzsával van fedve. l6) 9. A tévmentesség megszorítását illetőleg a hittudósok többsége majdnem egyhangúlag abban állapodott meg. hogy az csak a kötelező erővel ex cathedra kibocsátott határozatokra terjed ki. ') A tévmentesség adománya, mondja Franzelin, mindany- nyiszor őrködik a pápa fölött, valahányszor ez, mint az egyház Istentől rendelt tanítója végérvényű (definitiv) határozatával, az előadott bitigazság elfogadását sürgető hatalmi tekintélylyel az egész egyházat szándékozik tanítani. Az ex cathedra tanítás nem egyéb, mint valamely tannak hiteles előadása, az apostoli cathedra la) de Synodo dioec. Praefat. ín tinó. 15) Libellus Clementi V. oblatus című könyvben ez áll : Non quaeritur de haeresi Papae quondam ut Papae, sed ut privatae ; nec ut papa potuit esse haereticus, sed ut privata persona ; nec unquam aliquis Papa ut Papa potuit esse haereticus. Et ideo cum de ejus mortui haeresi quaeritur, non habet congregari Concilium generale. Estis enim vos, Pater Sanctisime, Jesu Christi vicarius, totum corpus Ecclesiae repraesentans, qui claves regni coelorum habetis , nec congregatum totum Concilium generale sine vobis et nisi per vos posset cognoscere. (Hist, du diff. p. 399.) ,4) Du Plessis d’Argentré 1. c. p. 117. 16) B o u i X t. II. p. 469. seq. Cf. p. 445. seq. 18) A. Z. 1870. febr 14. XVII. fiiz. ‘) Kilber in Theolog. Virceb. t. I. Disp. II. c. 3. a 4. p. 498. Bianchi t. I. L. I. §. 21 p. 184:
