Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
365 a magyar királyhoz 1206. irt egyik levelében azt mondja, hogy hivatala oly szigorú igazságra kötelezi, hogy lelkiismeretmardosás és hivatása veszélyeztetése nélkül sem jobbra, sem balra nem térhet; mint a tartóra helyezett gyertya, rejtve nem lehet, Máté 5, 13. intelmét folyton szem előtt kell tartania. 19) Épígy nyilatkozik azon esetekre vonatkozólag, hol kiegyenlítés reménye dereng felé : a folytonos feszültségben levő ív, ha néha szabadon nem bocsáttatatik, elveszti rugékonyságát ; így a fejedelmek és királyok meggyőzésére is olykor jobb orvosszer a szelídség, mint a szigor. III. Honorius így ir: „Az apostoli szék, mely népek s országok fölé van rendelve, hogy gyomláljon és romboljon, építsen és ültessen, (Jer. 1, 10.) mindenütt mérsékletet tanúsítson, tapintatosságánál fogva majd szigort használ, majd szelídséget; néha a hely és idő körülményeit megfontolván középuton halad, az egyenetlent rónává, a tekervényest egyenessé változtatja, a csomót föloldja, a vitát előrelátó ügyességgel az igazság követelményei szerént kiegyenlíti, hogy így kellő mértékben megadassák a császárnak, a mi a császáré, Istennek, a mi az Istené.“ Halljuk mit mond Döllinger (1861): „A. kath. egyházon kivül majdnem közmondássá lön, hogy a pápai hatalom korlátlansága s föltétlensége maga fölött semmi törvényt sem ismer. Gyakran emlegetik a római mindenhatóságot, a pápának átalános uralomra törekvő, még mindig reményt nem vesztett igényeit... Mindezen állítások és panaszok valótlanok s igazságtalanok. A pápai hatalom részben a légköriátoltabb, a mely csak gondolható, mert rendeltetése a pápák számtalan nyilatkozatai szerént első sorban az egyházi rendelétek és törvények föntartása, azok áthágásának mindenkori megakadályozása. Az egyháznak már igen régtől meg van szigorú rendszabálya, minden egyes esetre meghatározott törvényhozása. Ennélfogva legfőképen a pápai szék van hivatva az egyházi rendeletek legpontosabb megtartásában példával elüljárni. Csak ezen föltétel alatt számíthat az egyes egyházak engedelmességére, a hivők bizalmas tiszteletére. Azért az egyházi törvényhozás minden alapos ismerője a legtöbb esetben bizton tudja, mint fog a pápai Sic Apostolica Sedes auctoritatem propriam moderatur, ut plus quod expedit quam quod licet attendens potentiam suam publicae utilitati conformet. 19J Inuoc. L. IX. ep. 74. p. 893.
