Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
349 tatva lön ; de a jan. 25. elnapolás minden további tanácskozást félbeszakított. *) 1562. szept. 18. a hittudósok elé terjesztett alaprajzba ismét felvétetett azon két tétel kárhoztatása, mely a nép beleegyezése nélkül történt papszentelést semmisnek nyilvánítja; de a püspöki intézménynél az: „ex jure divino“ sza.ak kihagyásával, z) minthogy nem akarták a püspökök helybenla- kási kötelezettsége fölötti vitát újból föléleszteni. Az olasz püspökök közöl többen a 7. kán (de ordine) szövegezésének mindennemű módosítását ellenezték ; a spanyolok iránti tekintetből mindazál- tal egy másik terjesztetett elő, mely egyrészt a püspöki tekintély isteni jogát, a papszentelés-, bérmálás- s a tanítói hivatalt illetőleg hangsúlyozta, másrészt a joghataságot Krisztustól származtatja, de a pápa közvetítésével. 3) Az olasz) püspökök, kik határozottabb szöveget követeltek, nem késtek a spanyolokkal vitába ereszkedni. Seripandus két értelműnek vélte ezen fogalmazást, azért visszautasítá azt. Egy újabb javaslat azon vélemény kárhoztatá- sát tartalmazá, mely szerént nem Krisztus rendelete folytán vannak az egyházban püspökök, hanem ezeket a pápa, Krisztus helytartója in partem sollicitudinis veszi maga mellé, s azért nem valódi, törvényes, a papok fölött álló püspökök s nem is birnak azon méltóság- és hatalommal, melyet eddig gyakoroltak. á) E fölött hosszan folyt a vita. A granadai érseknek, ki e tételt episcopos assumi a Papa in partem sollicitudinis nem tudta helyeselni s arra hivatkozott, hogy a püspökök nem helyettesei a pápának, lancianoi, Marinus és tarantói Colonna Márk Ant. ér') Pallavic. L. XVIII. c. 16. n. 12- V. ö. n. 8 seq. 2) U. o. c. 12. n. 1. 8) U. o. c. 16. n. 6 : Anathema sit, si quis dixerit, episcoporum auctoritatem ordinandi, confirmandi et docendi non esse de iure divino, seu p o- testate m j urisdictionis, quam habent episcopi, non fuisse traditam a Christo in Borna n o Pontifice ipsius vicario, quae ab ipsa in episcopos derivatur, cum in partem solicitudinis assumuntur, aut qui diceret episcopos non esse superiores presbyteris. 4) A. S. si quis dixerit, non fuisse institutum a Christo, ut in Ecclesia catholica sint episcopi, ipsosque, cum assumuntur in partem sollicitudinis a Rom. Pontifice ejus vicario in terris, non esse veros ac legitimos episcopos superiores presbyteris nec habere eandem dignitatem eandemque potestatem quam hactenus obtinuerunt.