Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
341 és sz.-porciai Durand,13) a sz. atyák közöl Nagy Leo14) és Nagy Gergely. 15) Jóllehet ez utóbbi az általános püspöki címet elvetette s helytelennek nyilvánító,16) de ezt csak azon kizárólagos és fosztó érteményben tette, mely a pápai mellett minden egyéb püspöki méltóságot semmisnek tekint,17) (mit a vatikáni zsinat határozata sem állít.) A pápa sem oly érteményben legfőbb püspök, kinek saját külön megyéje ne volna; ő egyszersmind római püspök. A római egyház III. Ince szerént egyetemes egyház, nem az összegyházhoz való részarányos viszonyában tekintve, hanem a mennyiben minden más egyház alája van rendelve s vele közösségben áll,1S) A pápa püspök saját egyházában s azért a többi püspököket is meg kell hagynia egyházaikban; ö azonban emellett az egész egyház püspöke is, mint ki minden jogi ügyet vizsgálat alá vehet s elintézhet, de a püspök illetékes tekintélyének oknélküli visszavonására nincs hatalma.19) Joggal neveztetik a kath., azaz ; az egyetemes egyház püspökének ; ö pásztora az Úr összes patrum, imo (pastor in ed. Ven.) omnium fidelium et hierarcha praecipuus sponsus unicus, caput indivisum, Pontifex summus, Christi vicarius fons et origo, regula cunctorum principatuum ecclesiasticorum, a quo tamquam a summo derivatur ordinaria potestas usque ad infima Ecclesiae membra, secundum quod exigit praecellens dignitas in ecclesiastica hierarchia. 13) S. Thom in L. IV. sent. d. 24. q. 3. a. 2. Durand. Comment, in L. IV. d. 24. q. 5. ,4) L. a fentebb 5. §. a. 8. sz. 6. §. 1. sz. idézett helyeket. ,6) Greg. M. ad. Joh. Subd, L. II. ep. 30. (c. 10. d. 63.) I6) Greg. M. L. V. ep. 18. 19. 20. seq. L. VII. ep 30. stb. Erre támaszkodik Bossuet 1. c. c. 15. p. 104. ”) V. ö. Merk le Augsb. Pastaralblatt 1871. ápr. 29. 136. ski. Salin er on 1. c. p 196. 197. Tho masain P. I. L. I. c. 11. B a 1 1 er i ni 1. c. c. 3. n. 11. p. 174. 1B) Innoc. III. L. II. ep. 2C9. p. 762. így különböztet : 1) universalis ecclesia, quae de universis constat ecolesiis, quod graeco sermone catholica nominatur; et secundum hanc acceptionem vocabuli ecclesio Romana non est universalis, sed pars universalis ecclesiae, prima videl. et praecipua veluti caput in corpore ... 2) illa una quae sub se continet ecclesias universas, et secundum hanc nominis rationem Rom. tantum ecclesia universalis nun- eupatur, quoniam ipsa sola singularis privilegio dignitatis ceteris est praelata. ’*) P al 1 avi c. 1. c. n. 13. i
