Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
a lényeges kellékek nem hiányzanak, senki által sem korlátozható ; az utóbbi változandó és megszorítható.3) A papi fölszentelés érvényes, ha eretnek, szakadár vagy kiközösített püspök végzi is, de nem áll ez a joghatóságra nézve. 3) Végül az egyházi rend joghatóság nélkül is megállhat, amint ezt a csupán püspöki teendők végzésére fölszentelt vagy oly püspöknél látjuk, ki önként mondott le hivataláról, vagy zt elvesztette, úgyszintén megfordítva: a joghatóság püspöki fölszentelés nélkül is létezik, mint pl. a káptalani helvnöknél a püspöki szék üresedése esetében vagy mint a praeconisált, de még föl nem szentelt püspöknél történik ;4) szabály szerént azonban mind a két hatalomnak együtt kell járnia ; püspököknél fölszentelési hatalomnak és törvényes küldetésnek nem szabad hiányoznia. s) A püspöki hatalom a joghatósági hatalmat illetőleg változásoknak lehet alávetve; és ilyeneken át is esett az egyházi törvények, az egyházi zsinatok és pápai határozatok következtében. A helyek-, személyek- (pl. kiváltságok), s anyagukra vonatkozólag van megszorításnak helye. Látni való tehát, hogy közvetlenül nem eredhet Istentől. Továbbá, ha a rendi s a joghatósági hatalom egymástól szétválaszt- hatlan volna, ha az utóbbi benfoglaltatnék az elsőben, vagy mindkettő ugyanazon forrásból eredne, akkor minden püspöknek egyenlő joghatósággal kellene birnia, amint a rendi hatalom is mindegyi- kökben egyfokú, s így a metropolitai s pátriárkái szervezet sem a) Lainez ap, P al laviez 1. c. n. 5. ap. Raynald. a. 1562. n. 1243) Gerdii 1. c. p. 118: Discrimen ex eo petendum, quod sacramenta, tametsi hominum ministerio peragantur, vim tamen efficiendi habent a Deo, quo fit, ut si quis ordinis potestate pollet, cetera adhibeat, quibus sacramenta illa constant, nihil iam impressam a Deo efficientiam cohibere valeat. Secus quod attinet a il regimen... plane liquet, potestati ordinis non ita cohaerere facultatem regiminis, ut sejungi ab ea nequeat. Cujus rei summa haec est, quod ordinis potestas per sese constare potest velut absolutum quiddam et perfectum, nec aliud requirit praeter subjectam materiam aptam sacramento, in quo vim suam exerat. Contra regiminis facultas, ut et omnis praefectura, in eorum genere ‘est, quae referuntur seque habent ad aliud extrinsehum, quod nisi adsit, nec illa esse aut intelligi possunt, velut nec pater esse aut intelligi potest, cui non sit filius aut dominus, qui servum, aut patronus, qui clientem non habeat. 4) Bouix Tract, de principiis juris canon. P. IV. c. 3. §. 2. p. 42-5. seq. ed. Monast. 1853. 5) Trid. Sess. XXIII. can. 7. de ord. Gerdii 1. c. p. 118. lit).
