Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
295 háztól minden befolyást, megvon, azonban azok kér. jellegét nem támadja meg, 2) mely a hit- s egyházzal szakítván, a kér. jelleget lerombolja, csupán emberi, csupán világi nevelést céloz. Mindkét irányzat ellen az egyháznak kell küzdenie s küzdhet is az állam jogainak megsértése nélkül, s viszont az állam sem érvényesítheti azokot az egyház és kath. nép jogainak kíméletlen csorbítása nélkül. 20. A jogszerűség több látszatával ruházzák fel az 54 tételt, mely napjainkban sok követőt számlál: „A királyok és fe- fedelmek nemcsak hogy kivétetnek az egyház joghatósága alól, hanem még a joghatósági kérdések megvitatásában is az egyház fölött állanak.“ E tétel kárhoztatásából — így szólnak — következik, hogy az egyháznak van joga megitélni a királyok kormánytetteit is. A kárhoztatott tétel, (hogy eretnekségnek bélyegeztetett volna, az csak az ellenzék állítása) szerzője Vigil Ferenc, kiről az 1851. jun. 10. pápai irat így szól: 2) Ő a királyokat s egyéb feledelmeket, kik a kereszt ség által az egyház fiaivá lettek, az egyházi joghatóság alól épenúgykivonja, mint a pogány királyokat, mintha a kér. fejedelmek lelki és egyházi ügyekben nem fiai és alattvalói lennének az egyháznak ; sőt a mennyeitaföldivel, a szenteta profánanl, a felsőbbet az alsóbbal szörnyületesen összezavarva3) nem irtózik azt tanítani, hogy a földi hatalom a joghatósági kérdések meghatározásában fölebb áll az egyháznál, mely az igazság támasza és talpköve (I. Tim 3, 15.). Lehet-e csakugyan komolyan állítani, hogy a kath. fejedelmek lelki s egyházi ügyekben nem tartoznak az egyház joghatósága alá ? Hiszen akkor megszűnnének az egyház tagjai s fiai lenni, nem tartoznának Krisztus országához, mi föl nem vehető. 4) Állíthatni - e továbbá, hogy egyházjoghatósági ügyekben a feje') Schulte I. 45. 1. 6. sz. Berchtold 32. 33. 1. s) Syllabus Pustet-féle kiadása 60. s) Vigil nem különböztette meg a királyban a magánszemélyt az államfőtől, hanem az egyház alóli mentességöket királyi méltóságokból származtatta. 4) Ambros, de basil, tradend. : Imperator bonus intra Ecclesiam, non supra Ecclesiam. Joh. VIII. in c. 11. d. 96 : Si Imperator catholicus est . . . filius est non praesul Ecclesiae.
