Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XV. A syllabus és az ujkori állam

287

vény fentartása a modern állam alapelveivel nem egyező, céljának megnemfelelő, az egyházra nézve sértő és gyűlöletes rendszabály;18) az 1871. okt. 14. kamaraülésben a Herz-féle interpella- tióra adott miniszteri felelet legalább arra utalt, bogy a tetsz- vény korábbi idők és más kormánynézetek tulajdona és keveset használt, hogy ebben a törvényhozásnak megváltoztatása szükségessé vált. 19) Azt már 1854. elismerte egy igen derék és tapasztalt hivatalnok, hogy a tétszvény további fönmaradása sikertelen, sőt erkölcsi lehetetlenség, hogy az egyházi hatalom rendeletéinek egyszerű tudomásúl vétele, az állam érdekeinek megóvására tökéletesen elégséges. 20) Ama püspökök, kik felségi tétszvény nélkül hirdették ki a vatikáni zsinat határozatait, nyilvános alkotmány- sértéssel már csak azért sem vádolhatok, mivel a konkordátumnak a vallási rendelvényhez való viszonya legalább is kétesnek tűnik fel; a kettő közötti ellentét vagy megoldhatatlan,21) vagy pedig ha megoldható, a püspöki kar által semmi más módon sem vala megoldása megkísérelhető, mint a miként megkisértetett ; a kétségtelen általános egyházi törvényeket ezen esetben semmikép sem tehették a vitás alkotmányhatározatok mögé.22) Ama jognak állandó tagadása, hogy a kath. egyház a hitcikkelyek által megállapított hitet teljesen vallhatja s taníthatja, egyszerű tagadása lenne magának a kath. egyháznak, valamint a hiveinek biztosított lelki- ismereti szabadságnak. Ha a hit tanai nem tartoznak többé az egyház benső ügyeihez, melyekbe az államkormányzat be nem avatkozhatik,23) az egyháznak akkor nincs hatásköre többé, melyben tökéletesen szabad és független volna. 24) A püspököknek tels) A. Z. melléklet. 1870. aug. 20. 3691. 1. Archiv. XXIV. k. 279. 1.

1#) Gyorsírászati Értesítő mellék]. 4. sz. XVI. 1.

20) Henner i. h. 69—71. 1.

21) A regensburgi püspök a cultusminiszterhez 1871. okt. 1. irt levelében azon pórál járt megoldási kísérletre utal, mintha a konkordátum XII. cikke az egész konkordátum kihirdetése dacára nem volna kihirdetettnek tekinthető s hozzá teszi : „Ha az ellentmondást máskép tisztába hozni nem lehet, akkor semmikép sem lehet, és ha nem, akkor az ellenmondások megszűnnek azok lenni.“

M) V. ö. Az eichstätti püspök irata 1871. okt. 30.

2S) V. ö. bajor Alkotni.-levél. Tit. IV. 9. §. lte].-Ed. 38. §. 50. 51. 56. és az „Augsburger Pastoralblatt“ tárgyalását. 1871. ápr. 8. kk.

24) Die Verletzung der St. Veri'. Bayerns. 35. 1.