Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XV. A syllabus és az ujkori állam

281 ugyanebben az lett volna is szándéka, hogy a konkordátumot avval ellensúlyozza 2), a királyi törvényhozón! 1 ugyané szándékot a fe­jedelmi méltóság s az államjog erkölcsi alapjainak megingatása nélkül fel nem tehetjük, még pedig annál kevésbbé, miután ő maga véleményét ismételten is egészen más szellemben nyilvánítá. — I. Miksa király magát syerződésszerüleg az egyháznak már le­kötelezte, tehát jogilag és erkölcsileg nem állott hatalmában egy­oldalú törvény által a szerződésszerű egyezményt megsemmisíteni, annál is inkább, mert ő ezen jogról (XVTII. Art.) határozottan le­mondott. A király, az alkotmány adományozója e részben határo­zottan kimondotta, hogy ő neki soha sem volt szándéka az apos­toli székkel kötött szerződést megszegni, vagy pedig egyoldalúlag a polgári alkotmány által korlátolni; ő nem hitte, hogy ez meg­történhetnék. 3) A holt betű nem bírhat túlsúlylyal a törvényhozó szándéka és szelleme fölött ott, hol különben őt erkölcstelenség vádja érné. II. Általános jogszabály : Lex specialis derogat gene­rali. — Már pedig a konkordátum részleges törvény Bajorhon katholikusaira nézve, a vallási rendelvény általános, a bajor királyság lakóinak külső jogviszonyaira vonatkozik, tekintet­tel a vallás- és egyházi társulatokra.“ Tehát kath. egyházi ügyek­ben a konkordátumé az elsőség.4) Az 1818. nov. 7. kibocsátott királyi rendeletben ez áll: „Az alkotmánylevelünk mellé csatolt 1818. máj. 26. rendelet, mely a bajor királyság vallásai- és egy­házi társulatinak külső jogviszonyairól szól, mint felirata és a 103. §. világosan kimondja, az ország összes lakóira, minden tekintet nélkül a felekezeti különbségekre, általánosan kötelező alaptörvény ; ellenben a kath. egyház benső ügyeit rendező kon­kordátum, valamint a királyságban levő összes prot. községek benső egyházi ügyeit intéző rendelet különös, a nevezett egyhá­2) Feuerbach levele 1819. márc. 27. 1. Feuerbach Anzelm lovag élete s működése Lipcse 1852. 1854. II. k. 85. 1. Die ministerielle Antwort. Regensb. 1872. 189. 190. 1. Die Verle­tzung der Staatsverfassung Bayerns. Freib. 1872. 17. 19. 1. Zwei Sendschrei­ben 29. 34. 1. ‘) így a püspöki emlékirat 1853. máj. 15. Archiv, f. kath. KR. 1882. VIII. k. 407. 1.) V. ö. M o y Staatsrecht I. r. 345. 1. s. k. Permaneder KR. I. 87. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom