Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
265 bocsáttatik ki, 8) neb ogy közölök csak egyet is védjenek, vagy hozzá ragaszkodjanak, épúgy, mint midőn az orvos betegének bölcsen megtiltja a gazdagon terített asztalon «teladott étkek élvezését, ámbár nem határozza meg, mennyire ártanak az egyesek, és melyek ártanak többé vagy kevésbbé, mivel az illető egészségére mindegyik kártékony. Némelyek ezen általánosságban és tömegben való kár- hoztatást az újabb fegyelemhez sorozzák; mintha a ka tholi ku- sokra nézve ez is nem volna elég arra, hogy az egyháznak ezen fegyelmét tiszteletben tartsák. Azonban ezen nézet is hamis. Midőn a niceai zsinaton Arius iratait kárhoztatták — névszerént Thaliá- ját — ennek nem egész tartalma esett ugyanazon Ítélet alá. Midőn Teophil, Epiphán, Anastáz pápa Origenes műveit kárhoztatta, bizonyára nem roszalta mind azt, mit Origenes irt. Az Y. egyetemes zsinat az u. n. három fejezetet „tria capitula“ kárhoztatván, Ibasnak a perzsa Marishoz intézett levele nem egész tartalmát, mopsuestai Tódor s Theodoret Cyrill elleni iratainak sem minden részletét Ítélte egyenlő egyházi fenyítékre érdemeseknek. A YI. zsinat Honoriusnak Sergiushoz és konstantinápolyi Pyi'rhus- nak IV. János pápához intézett leveleiket kárhoztatta, de azért ki hinné, hogy mi ezen két levélben olvasható, mind ugyanazon módon lett volna kárhoztatva? Ha ez áll, akkor hittanilag is egészen helyes tételek, igaz hitágazatok lettek kárhoztatva. 4. Az ilyen tömegben való kárhoztatások minden részletes minőny nélkül, minők az Unigenitus kezdetű bullában és a sylla- busban is előfordulnak, való hitágazati ítéletek, ha mindjárt csak annyit mondanak is, hogy az elősorolt tételek közöl egy sem ment minden egyházi fenyítéktől, hanem mindenik e vagy ama minőny alá esik. ') Valamint XI. Kelemen imént említett bullája iudicium R) Y. ö. Bossuet Sécond écrit sur le livre de Msgr. Fenelon n. 2. ') K i 1 b e r Theol. Wirceb. t. IV. tract. III. Disp. IV. c. 2. a. 7 d. 244. p. 344. p. 349: Bullae Unigenitus non deest character definitionis dogmaticae ex eo, quod contra Quesnelli propositiones latae fuerint censurae, ut ajunt, in globo. Ratio est, quia hic defectus nec est juris nec facti. Non est defectus juris: quia per ejus modi censuram in globo in primis propositiones omnes constat rejiciendas, deinde intelligitur, nullam esse censuram, quae alicui saltem propositioni non conveniat. Nec est defectus facti, quia consuetudinis ecclesiasticae est similis condemnatio, ut patet ex decretis Cone. Constant, adv. Wiclefium et Hussum, ex bulla Leonis X. adv. Lutherum, ex Constit. Pii V., Greg. XIII. et Urbani VIII. adv. Bajum et Jansenium-
