Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége

258

lem körébe tartozni, oly szerződések jellegét viselik magokon, melyeket nemzetközieknek szoktunk nevezni.“ 3) Ez ellen d’Azeglio, szard miniszterelnök jun. 5. és jul. 29. kijelenté, hogy a konkordátumok nem helyezhetők egy vonalba azon nyilvános szerződésekkel, minőket két világi hatalom egymással köt és hogy azok koránsem föltétlenül sérthetetlenek, minthogy minden szerződésben ezen föltétel foglaltatik : rebus sic stantibus,4) mivel valamely állam tökéletes átalakulása a szerződések fölbontását is maga után vonhatja, amint ezen eset Piemont- ban csakugyan előfordult. 6) Mig Piemont a régi konkordátumokat megsértette s azok jelentőségét gyengítette, ujabh tárgyalásokba akart bocsátkozni, azonban, — miként IX. Pius 1850. szept. 6. a vercelli érseknek irá, — mit várhatott a római sz.-szék njabb egyezménytől, midőn az a régieket

mind elméletileg, mind gyakorlatilag megveti. 6) Hasonlóképen nyilatkozott Antonelli bibornok a nuntiusokhoz intézett szepi. 24. köriratában, hogy újabb szerződés ezen kormánynyal a szószékben legkevesebb bizalmat sem gerjeszthet, mig az egyezmények felőli nézeteit meg nem változtatja, melyek a két szerződő fél ünnepélyes és kölcsönös Ígérete által, semmivel sem kisebb kötelezettséget vonnak magok után, mint aminőt más jellegű nyilvános szerződések, melyek a különféle államok közt köttetni szoktak. T) IX. Pias az 1850. nov. I. allocutiojában panaszt emelt a szard minisztérium azon állítása ellen, mely szerént a konkordátumok, melyek tárgyát az egyház sérthetetlen jogainak miként való gyakorlása képezi, a világi hatalom által egyoldalúlag, az apostoli szék beleegyezése nélkül, sőt tiltakozása dacára is, fölbonthatók, semmiseknek nyilváníthatók és megszüns) ib, 165.

4) C h o k i e r. Nam in omni dispositione et privilegio inest clausula : rebus sic stantibus. Azaz jegyzi meg H ü b 1 e r szárazán i. h. III. 435. 1. 97. sz. : Foedus tamdiu fixum manet, quamdiu causa foederis pangendi, nempe metus damni seu lucri spes in medio est (Spinoza Tract, theol. polit, c. 3.)

6) Acta Pii IX. 1. c. p. 158.. seq. p. 170. seq.

6) ib. p. 180.

’) ib. p. 184