Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
202 nak szüksége van az államra, mint az államnak az egyházra. *) A pápák e két hatalomnak egymás mellé rendeltségét époly gyakran hangoztatták, mint az egyház felsöbbségét az állam felett. III. Ince egy fontos okiratban, a német birodalom nagyjaihoz intézett egyik iratában a következő sz. Írási képletekkel szól ama két hatalomról : 1) Ez ama két cherub, ki a frigyszekrényen arccal egymás felé fordulva, két szárnynyal érintkezve egymást nézi. (Exod. 37, 7. kk.) 2) Ezek azon értékes oszlopok a templom elötornácábau, melyeket egy 12 rőfös zsinór futott körül, (III. Kir. 7, 15. ; Jerem. 52, 21.) 3) Ez ama két nagy világító test (Teremt, k. 1, 14 és kk.) 4) Hasonlatosságot vesz végre a két kardról (Luk. 22, 38.) 4) Eme uégy kép közöl a két elsőből, valamint a negyedikből is a pápa fejtegetései szerént csak egymás mellé rendeltségre lehet következtetni. 5. A két hatalom függetlensége rendszerént el van ismerve; de nem azon értelemben, mintha egyik a másikra nem szorulna, vagy egymásra nem kellene hallgatniok ; sőt mindkét hatalomnak a kölcsönös előterjesztvényekre figyelnie és tekintettel kell lennie; hol alapos ok van a sérelemre vagy panaszra, ott a bajon segíteniök kell. Különösen kell, hogy az állam az egyháznak átadott isteni törvényeket tiszteletben tartsa. „Mindkét hatalom függetlenségének tehát csak az lehet az értelme, hogy céljokra való törekvésökben szabadok ; az egyház ugyanis nem avatkozhatik az állam ügyeibe, s viszont, az állam sem az egyház dolgaiba. Amaz a szellemiek fölé helyezve nem vonhatja a maga körébe a királyságok és köztársaságok, vagy mi több, az egész világ földi ügyeit. Ez a világi hatalmat birja és pedig olyképen, hogy ebben a legfőbb és az egyháztól független hatalom, és az is marad, m í g eme dolgok magok nem jönek az isteni törvényekkel ellentétbe.“1) Ha pedig ez beállana, akkor egyszersmind a katholikusoknak mainap alkotmányszerüleg biztosított lelkiismeretszabadság is megsértetnék; de ez nagy jogtalanság volna s az állam jólétét is veszélyeztetné. Még ma is igaz, mit sz. Bernât VII. Lajos francia királynak irt: „A ’) Petrus Dam. L. III. ep. 6 ad archiepisc. Colon. *) Reg. super negotio Rom Imperii ep. 2. M i g n e CCXVI. p. 997. >) P h i 11 i p s K.R. II. 9. 109. §. 520. 521.1.
