Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

\

hanyagságról ne vádoltassunk. Ttt kimondja a pápa, hogy ő hozzá tartozik a vallás és egyházi jogok fölött őrködni és ezeket az önhaszonlesők ellen — ilyen volt korának legtöbb fejedelme — megvédeni. Kimondja továbbá, hogy az osnabrücki és műnsteri szerződésekbe több oly pont vétetett föl, melyek a katb. vallásnak, istentiszteletnek, az apostoli széknek, a római és más egyházaknak, a papságnak, a joghatóságnak, annak adómentessége,- szabadalmai,- kiváltságai,- dolgai,- birtokai- és jogainak nagy hátrányára vannak. A tiltakozás tehát 1) nem a békére, mint békére, sem a szerződések minden egyes pontjára, hanem csak ad complures articulos, mint olyanokra terjed ki, melyek az egyháznak kárára és sérelmére szolgálnak.4) 2) A pápa itt nem mint fejedelmek fejedelme, hanem csak mint egyházfő beszél, csakis azon pontokra szorítkozván, melyek az egyház érdekeit sértik. És most ezen pontok egyenkiut elsoroltatnak : 1) Az eretnekek által elfoglalt templomjavak nekik és utódaiknak örök, időkre odaitéltetnek. 2) Az úgynevezett ágostai vallás követőinek eretnekségök gyakorlása igen sok helyen megengedtetik, s e célból templomok építésére kijelölendő helyek igértetnek, ugyanők a ka- tholikusokkal együtt nyilvános állások-, hivatalok-, néhány érsekség,- püspökség- és más egyházi méltóság- és javadalommal ruháztatnak föl, részt vesznek egyszersmind a jus primarum precum-ban, mely a császárrá választott Ferdinándnak az apostoli széktől adatott.5) 3) Az említett ágostai hitfelekezet templomi javai az annaták, jura pallii, 6) confirmationes, menses Papales és hasonló jogok alól kivétetnek. 4) Ezen hitfelekezet kijelölt érsekei, püspökei, vagy egyháznagyai megválasztásának megerősítése a világi hatalom körébe tétetik át. 7 8) 5) Több érsekség püspökség, zárda, prépostság, a lovagrendek egyes területei, hatóságai, kanonokságok és más egyházi alapítványok és birtokok

4) Fessier Die wahre und die falsche Unfehlbarkeit. 56. 1. **) jegyz.

5) Gf. J. A. Brand Diss. de jur. Caesar, primär, precum et E n d r e s Diss.

de insinuationis precum primarum necessitate Thesaur. jur. eccles. t. V, n. 4. t.

VII. n. 9. *

8) Jura Palatii ez a bullariumban sajtó hiba ; mint az a kérdésben forgó meghatározásból Instrum. Pác. Osnabr. Art. V. §. 19. kitűnik. S eh u 11 e I.

41. 1. 3. sz. is így használja „Rechte des Palastes.“

’) Instr. Pác Osnabr. Art. V. §. 21- 175 —