Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XII. Az egyház és a vallásszabadság

131 ben sem állott.2) Ezen nézetnek adtak kifejezést Andrea és Sel- neccius prot. hittudósok is Ágost szász választófejedelemhez inté­zett tudósításaikban. 3) A francia hugenották az udvarra nézve rendkívül veszélyes pártot képeztek, mely folyvást polgárháború­kat támasztott és még IX. Károlyt is hatalmába ejteni töreke­dett. Kétségtelen — amit a katholikusokra nézve csakugyan pár­tatlan Buckle4) T. H. tanár és több más szerző5 6) is bevall — hogy a hugenották bűnei époly vérlázítók voltak, mint a katho- likusokéi s tekintve mennyiségi s hatalmi arányukat époly szá­mosak is. De, mondják, XIII. Gergely, jóllehet V. Piussal egybe­hasonlítva még szelíd jellemű, mégis a kúria sötét szellemével volt telve; ő semmiesetre sem ringatózott azon csalódásban, mintha a bertalan-éjben csak a király ellen intézett összeesküvés fojtatott volna vérbe; ellenkezőleg a nyilvános örömtüntetések és hála-is­tentiszteletek az eretnekek ü) szerencsés megsemmisítése miatt tar­tattak. Vegyük az előzményeket jól fontolóra. Kómába Coligny tengernagy és párthívei halálhíre először Mandelot kormányzó titkárának Lyonból szept. 2. küldött futára által jutott el. 7) A lotharingi biboruok a francia követ társaságában a pápához ment, hogy őt a történtekről — természetesen a francia politika szem­pontjából — értesítse. Szept. 5. érkezett Párizsból Kómába Beau- ville a király hitelesítő irataival és a pápai követ sürgönyeivel. Dicséretet nyert az eljárás, amint azt a francia udvar lefestette, de azon megjegyzéssel, hogy az sokkal dicséretesebb volna, ha a királynak alkalma leendett a lázadó hugenottákkal rendes, tör­vényes módon elbánni.8) A királyi üzenet túlságos hitelre talált, melynek valódisága fölött hosszabb ideig a többi udvar, még az 2) R i n t e 1 43. 44. 1. 3) Hutter Concord, c. IX. seq. 143—152. 4) Buckle Geschichte der Civilisation in England. I. K. II. R. 8 1. 16. jegyz. 5) Sismondi Hist, des Français XVIII. 516. 517. C ap e f i g u e Hist, de la réform. II. 173. VI. 54. Smedley Hist, of the reformed religion in France I. 199. 200. 237. 6) H u b e r 54. 1. ’) Cibrario Archivio storico italiano 1846. Append. III. p. 169. 8) Par pa glia 1. c. V. Ö. Theiner Annal, ecel. Cont, ad a. 1572. n. 36. seq. t. I. p. 329. 335. 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom