Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
121 belga püspökök országaik alkotmányára, melyben az világosan el van rendelve, esküt tegyenek. Az által a tévely maga nem lesz jogosulttá, mert a tévelygők akár esküvel pecsételt alkotmányok, akár szerződések, vagy régóta bevett gyakorlat és szokások által valódi jogot szerezhettek. Ha ez egyszer megtörtént, senki sem vonta kétségbe, hogy a katholikusok valameny- nyien, a kormányok, valamint minden más egyházi s világi hatóság ezen szerzett jogot tisztelni tartoznak.“6) Ugyanazon okokból, melyeknél fogva kath. uralkodó a más vallásnak iránti türelmet és vallásgyakorlataik szabadságát szentesítheti, megadhatja a teljes egyenlőséget állampolgári tekintetben is.7) Ettől azután az eltérő vallás hivei nem foszthatok meg; okmányokkal és esküvel erősített jogaik mindenesetre tiszteletet követelnek, és teljesen alaptálan vád, mintha a kath. tan szerént az eretneknek adott szót nem kellene beváltani.8) Az erkölcstan ősrégi törvényei az egyház előtt époly szentek, mint hitcikkelyei • époly kevéssé sérthetők meg, mint ezek ; hűség a a kér. társadalom nélkülözhetlen alapja.9) 18. Korunk államférfiai mindent, mi kezök ügyébe akad, p o- litikai szempontból ítélnek meg, ') míg a kath. egyház mindent hitágazati álláspontjához mér, ahhoz mérnie kell. Itt van a számtalan félreértés és tévedés forrása. A kath. egyház annyira féltékeny a vallás tisztaságára, hogy tények által indokolt eljárást is kénytelen kárhoztatni, ha az hitágazatilag hamis alapon épül, ha fél, hogy általa téveszme kerül felszínre. A tőle már régóta mindinkább elidegenült államhatalmak nem értik többé nyelvét, a logikai következetlenség felismerése is fehér holló nálok, mert egészen új, egészen modern eszmék dajkáivá szegődtek. így 7) egyházi szempontból elvetendő, ha a vallásgyakorlat B) Civiltá cattolica 1864 Ser. Y vol. 10 p. 546. ’) Walter KR. 56 §. Ill 1. Merk 1 e 25. 26 1. a) Mit Gieseler a konstánci zsinatból akart bizonyítani, végleg meg van cáfolva. V. ö. Hist. pol. Bl. IV k. 421 -425 1. Hefele Cone. VII. 227. 228 1. °) Merkle 27-33 1. ') A XIX. század jelleme inkább politikai, mint vallásos színezetű (Bluntschli, Sybel folyóiratában i. h. 48. 1.) Persze sok politikai kérdés elejétől fogva a vallásiakkal szoros kapcsolatban van,
