Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
87 kegyetlenségek messze túlhaladják a spanyol hitnyomozás valamennyi büntetését;3*) a magas bizottságot Ranke33 34) a prot. hitnyomozás egyik módjának nevezi ; a nonconformistákon iszonyú zsarnokságot követtek el. 35) Svédországban, hol Vasa Gusztáv erőszakkal honosító meg az új vallást, a régi vallás követői rendkívül kegyetlen bánásmódban részesültek. 36) Német-Alföldön Ame- sius Vilmos (+ 1684) volt az eretnek büntetés mellett37) és Coster a gomaristák elleni cáfiratában mint tényt vitatja, hogy a kálvinisták a katholikusok elleni halálbüntetést jogosnak tartották és sokakon végre is hajtották.38) Joggal mondhatta Döllinger :39) „Történelmileg mi sem helytelenebb azon állításnál, hogy a hitújítás lelkiismeretszabadságot célzó mozgalom volt. Épen az ellenkező áll.“ A protestánsok óhajtották ezt magok részére, de másoknak, hol ők álltak erősebb lábon, soha sem adták meg.40) 89. Ha a hitnyomozást magában véve akarjuk megítélni, jól meg kell különböztetnünk az e 1 vet s annak alkalmazását. Az utóbbira nézve a súlyos és sajnálatraméltó gyarlóságokat nem tagadhatjuk ; ') ezek kiváltkép a bünfenyítő pöreljárás hiányos szervezéséből származtak, habár e részben az egyházi hatóságnál sokkal jobb és pontosabb intézkedést találunk, mint az egykorú világi törvényszékeknél Ami pedig az elvet illeti, hogy az alaki eretnekség a legsúlyosabb bűn, a mely csak gondolható, az a keresztény hit felvételéből már tényleg következik, ezt már a régi 33) S p o n d a n. a. 1581 n. 15. S4) Ranke Päpste II. 160. 1. 35) Cheb us Die Dissenters in England (Niedner Zeitschrift f. histor. Theol. 1848 I. 87-96. 1.) 88) Buckle i. h. I. 228. 1. 30. jegyz. 8’) Schrökh i. h. V. k. 163. 164. 1. 8a) Joh. Gerard de magistr. polit, n. 316 p. 1046. 3!l) Döllinger Kirche und Kirchen 68. 1. 40) Az angol kálvinistákat, kik Mária alatt Dániában kerestek menedéket, a lutheránusok nemcsak be nem fogadták, hanem keményen és embertelenül elutasították. Menzel Y. k. 119. 120. 1. ') Azonban erre nézve is sok a téves állítás. A vádlottakat soha sem vallatták a gondolati vétkekért, melyektől bármely gyóntatóatya is feloldozhatott, sem a felebbezést meg nem tagadták. Devoti Instit. jur. can. t. IV. tit. 8 §. 14 p. 116 117. Oly férfiak, mint Guizot (Hist, de la civil. Leçon VI. p. 56.) Yillemain (Cours de littérat. Bruxelles 1838 p. 27.), St. Simon
