Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

84

ríüeg azon nevezetes nyilatkozatot teszi, hogy „annak tagjai mind tiszteletreméltó férfiak és legtöbbnyire kitűnő emberbarátok voltak.“ 5) Csakugyan, kérdezzük : miért ne lehetne szent férfiú a bíró, ki a maga korában divó törvények szerént járt el, nem pedig a XIX. század „felvilágosult erkölcsfogalmai“ szerént, melyek az ő kortársai előtt egészen ismeretlenek valának ?

38. Eme „felvilágosult erkölcsfogalmak“ még a XYI. század hitujítóitól is távol voltak; az ő alaptételeik ugyanazok valának, mint a melyek a hitnyomozást előidézték. Servet Mihályról már 1531. nyilvánosan a strassburgi szószékről azt mondta Bucer, hogy a sz. háromság elleni iratáért megérdemelné a leggyalázatosabb halált. És csakugyan 22 évvel később (1553 okt. 27.) Kálvin őt Genfben lassú tűzön iszonyú kinok közt megégetteté. Ezt igazolta egy illetékes ítész külön iratban ') s elmélete és gyakorlata tetszésre talált nemcsak Sveic legtekintélyebb hittudósai, névleg Beza Tódor 2) előtt, hanem Melanchtonnál is, ki azt 1554. okt. 14. egyik levelében, de külön dolgozatában is helyeselte. 3) A felsőség azon jogát, mely szerént az eretneket halállal büntetheti, a kálvinisták nemcsak Sveicban, hanem másutt is határozottan védték. 4) Gruet Jakab szónokot Kálvin parancsára még 1547. kínvallatások után lefejezték. Gentilis Bálint, kinek 1566. szept. 10. Bernben fejét vették, tételeiben a hittudományi vitatkozáshoz a halálbüntetést állította föltételkép, mely azt sújtaná, ki a vita folyamán eretnek tanokat véd. 5) Punk, mint Osiander köve5) Townsend Journey trough Spain in 1780. u. 1787. I, 122 London 1792. B. jegyz.

') Fidelis expositio errorum M. Serveti et brevis eorum refutatio, ubi docetur jure gladii coercendos esse haereticos. 1554. Calvini Opusc. p. 686. seq. A protestáns Gibbon ide vonatkozólag ezt mondja: „Az egy Servet kivégeztetése több bajt okoz, mint a spanyol és portugál Auto da Fé száz és száz áldozatai. A kath. hitnyomozó tanúsít is oly engedelmességet, minőt követel ; Kálvin azonban saját lázadásának bűntényét Ítélte el.“

2) Beza Tract, de haereticis a magistratu civili puniendis 1554.

3) Epist. Calvini n. 187. Consilia et judicia theol. ed. Pezellius II. 204.

4) Confess. Helvet. II. art. 26 ; I. c. 30. Belg. a. 36. Scot. a. 29. Guericke Lebrb. der KG. ITT. 434. 1. (IX. kiad. Lipcse 1857.) ; II e f e 1 e Cone. VII. 215. ski.

5) Guericke i. b. 435. 1. 2. jegyz.