Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

A rendes gyűlések mindjárt kezdetben ily viszonyok között folytak le, miről Guzmics értesülvén csodálkozva kiált, fel: Tehát rendes üké s eket, rendes Előülő a 1 a 11, re ml e s J e g y ző, és Jegyzők ön y v e t t a )• t e z a n ö ven d é k t á r s a s á g ? Mennyi reménye, s mil y szépen fejti k i g y a hazának, a m a g y a r n e ni z e t i eg y h á z n a k. ')

A gyűlések kezdetén a közvetlen mult gyűlés menetéről a jegyző fogalmazványa olvastatik és hitelesíttetik ; továbbá a tudósítások és levelezések intézhetnek el. Ezt azonnal követi a törvények felolvasása. Azután pedig az elnök által kijelölt vagy önvállalta bármily tudományossága, az iskola szellemével megegyező 2) fordított vagy eredeti művek olvastatnak fel, melyeket az elnök elölegesen áttekinta) ; ha volna bennük az iskola színe elé kevésbbé való dolog, ki törli. Ezen okból senkisem olvashat az iskolában, hacsak előbb be nem jelenti az elnöknek. Először olvastatnak azon müvek, melyek a sajtó utján közrebocsátandó Munkálatokban“ látunk napvilágot: nehogy a késcdelmezés azok kiadását hátráltassa.

A felolvasott műveket az elnök bírálatra adja ki, melyeket, szintén a rendes gyűléseken kell bemutatni. Miután pedig senki sem állíthatja véleményét feltétlenül igaznak, a megbírált mű szerzője irhát ellenbirálatot. Mig azonban az egyes dolgozatok megbirálásánál kiki nézeteit érvényesítheti, addig az iskola kiadványainál szükséges az iskolának megállapított és időközben módosított itészeti szabályait elfogadnia.

Jobb müvek az iskolában történt felolvasás és megbírál ás után lapokban közöltéinek azonban csak az iskola neve

— fis —

') V. ö. Függ. I. Fej. ]!. XLIII sz.

*) J,nsd Rmnlsz. II. A. d.

s) Az elnökök ezen előleges,áttekintési jogukkal idővel teljesen megszűntek élni.