Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

mely a kötelező munkálkodásban áll. Mindaz,által az iskola (■óljával nem egyeztethető össze bármily gondolható munka: azért ajánlják a remiszabások a tagoknak kidolgozásra a változatos, de hivatásukkal megegyező tárgyakat. (Rendsz.

11. A. (1.)

Igaz ugyan, hogy az alapító levél értelmében semmi mi gk ütésnek sem volna helye; de a kiadandó munkálatokban a dolgozó tagok névsora vala közlendő, ezek között pedig semmi dolgozatot he nem nyújtó tag csak méltatlanul foglalhatna helyet. Felolvasott művét, mely az iskola tulajdona. melyhez többé joga nincs, hogy bírálatra kiadathassák, 8 nap alatt köteles az elnöknek átadni.

Továbbá a 2-ik évben határozattá lön, hogy rendes logoknak csak azok ismertessenek el, kik a gyűléseken szorgalmas megjelenéssel, munkával és költséggel a magyar gyakorló iskola javát előmozdítják ; ') következőleg, kik tanulni és tanítani akarnak. Erre vonatkozólag törvény hozatott, hogy a gyűlésen meg nem jelenhető tag elmaradása alapos okát az elnöknek tartozik bejelenteni. 2)

Mintán idővel részvét,lenséget tapasztaltak és a gyűléseken 10 tag is hiányzott, az iskola a háromszor ok nélkül kimaradó tag kizárását határozd. s) Ezen határozat több nehézséget idézett elő. Kérdés merüli fel, vájjon az ok nélkül elmaradt tagok kizára- tása nem jő-e összeütközésbe azon alapszabályival, mely tilt bárkit az iskolából kizárni. Hosszas vita után a nevezett határozat meg lön erősítve. Bár kiki tagja lehet ugyan az iskolának, anélkül, hogy szándéka megakadályozta lilék ; azonban nagyon természetesnek találták azt, hogy

') lók. 18:::;. jun. aiJ iin. XXXIII. y. ev.

'*) Kvli. ISIÎS. dm inli. !)en. A lii. r. gy.

s) „A lórvényhez, mely n Imrnmsznr helyes ok nélkül kimaradót a testillet, tagjai sorából Idtiiilafni rendeli, mint e gyűlésben nyilvánító, szorosan kiviin ezután ragaszkodni az iskola.' Evk. 1830. deceinb. 8-án. VII. r. gy.