Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
Függelék
szíiitii/.oxi c/.él fele, bár gyöngébb erővel, de szilárd akarattal törekedünk, ebbeli munkásságunk első gyümölcsét, az ide mellékelt „első magyar zsidó naptár ’s évkönyvben 1848. szökőévre“ Tisztelendő Uraaágtok bölcs bírálatának alá terjeszteni azon jámbor reménynyel, miszerint tisztaszándékú törekvéseinket őszinte pártfogással gyámolítni méltóztatuak. Minden tisztelettel maradunk Tisztelendő Uraságtoknak Testen 1848-ki Január hó 25-én a honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet nevében alázatos szolgái Jacobovics Ffilöp s. k. orvostudor s a t. Igazgató; Dr. Rosenfeld József s. k. al-igazgató; Dr. Tollák Henrik s. k. jegyző. LV. Fejér (íyürgy prépost sajátkezűiig irt, buzdító sorai, melyik kíséretében 80 pengő ltot küld a kiadvány nyomatási költségeinek segítésére. (Ere- iletije a ni. e. i. iskola levéltárában 1818 márc 17 én 25. sz. alatt.) Tisztelendő Növendék Pap Urak ! Kedves öcséim ! A’ llitágazatnk’ Kateeliismusa’ kinyomatására tett költségek’ segítésére s’ fáradságok’ néínü érdemesítésére, különös nagyra becsülésem’ jeléül, küldök nyolezvan forintot pengőben: Hitünk és Anyaszentegyházunk eránti buzgóságokat, melynek illy jeles bizonyságát adták, folytassák híven, esü- gedliotetlenül. Az Isteni áldás kisérje’ s jutalmazza üdvösséges igyekezetük et. Éljenek! Pesten Mart/.. 17-kén 1818. Tisztelőjük Fejér (iyörgy s. k. Prépost. LYI. Montaleinliert gróf sajátkezűin" irt levele a m. iskola elnökéhez, melyben „Histoire de Sainte Elisabeth" (Magyar Sz. Erzsébet tlniringiai hercegim története.) dinit müvének magyarított díszpéldányáért köszönetét fejezi ki. Sajnálja egyrészt, hogy — nem bírván a magyar nyelvet - nem Ítélheti meg a fordítást ; másrészt pedig felette örvend, hogy e sz. hősnő iránti tiszteletet így saját hazája részéről is megújítva látja. Másrészről pedig köszönetét mond az iránta tanúsított személyes rokou- s/.euvért. Viszonzásul azt kívánja, hogy egyesítse a társulati tagok szivét azon nemes houszeretet, mely minden magyarnak természetszerű öröksége, továbbá a katii. egyház törvényei iránt való törhetetlen ragaszkodás, melynek Sz. István és Sz. Erzsébet halhatatlan példányai. (Eredetije a in. e. i. iskola levéltárában, 18G2. jun. 20-áu 23. sz. alatt.)
