Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
251 nagyszámú részvényesek ') évi járulékai folytán idöközöitkint oly kedvező fordulatot vetlek, lmgy, inig egyrészt az iskola alaptőkéje már állandóan 2000 Irt körül változik, másrészt már újiilil) időben arra is képesítve van, hogy szélesebb mérvű vállalatokkal gazdagítsa irodalmunkat. Főleg ez évben az iskola két munkának a) kiadására vállalkozván, ezen kísérlete által véleményünk szerén! a jelent még feltűnőbb ellentétbe fogja állítani múltjával. Lehetséges, hogy a jelen év az iskola pénztárát előre nem látott mértükben fogja igénybe venni ; de az iskola kész áldozatokra is, lia meg \an győződve arról, lmgy azzal a közjónak hasznára van. 2. Kezelése és rendezése. Miután az iskola pénztára értékében szembetűnően emelkedett, a tőke ltíí kezelése és egyéb pénzügyek rendezése nem csekély fontosságú dolognak látszott. Az iskola kiadásaiban a szigorú takarékosság elvéből indulván ki, Lipthay, a papnövelde igazgatójának 1852-ediki ajánlatát, mely szerént ő az iskola tőkepénzét teljes jótállás mellett nagyobb kamatra. szeretné kiadni, fölötte előnyösnek találta.*) Így tétetett az iskola pénze a takarékpénztárból az esztergomi káptalan 'pénztárába.4) Idővel azonban, midőn a buzgó főpap távoli He miatt az iskola érdekeit állandóan lel nem karolhatta, a tőkepénz ismét az előbbi helyre tétetett le. Az iskola egyik célszerű és hasznos intézkedésének tekinthető az is, hogy 1858-ban a pénztárban megőrizett arany és ezüst pénzeket bováltatta ; 5) mert nem akart bolt >) U. o. II. Főj. K.-) Az egyik jelen munkánk, a másik Dr. Hergeli rot lier „A kalb, egyház és keresztény állam“ cíiiiíí, .'1:1 nagy ívre terjedő müve, melyre a megrendelési ivet még 187.3-ban (december 1 Lén) bocsátotta ki az iskola. 3) L. évk. 1852. noveinb. 11-ón V. r. gy. 4) L. évk. 1853. máj. 1-én XXIV. r. gy. ®) A magyar és más emlékpénzek kivételével. L. évk 1853. máj. 11-éu XXVI. r. gy.
