Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
204 A lanthoz ezután többen nyúltak ; azonban termékeik nem annyira szellemük sugallnából folytak, mint inkább ke- vésbbé helyes felfogás, hiányos átgondoltságból. Ezen termékekben, melyeket tiszta vallásos érzelem leng át, és melyek tartalmát főleg az erkölcsi oktatások, néha pedig bölcselmi eszmélödések képezik: észlelhető ugyan némi figyelem a kűlalakítás tökélyesítésére, de kevésbbé a belalakra, melynek amazzal lényegileg kellene össze olvadnia. Azért ezek belbecsét tekintve be kell vallanunk, hogy szerzőik még mindig osztják az iskola előbbi költői művelésűtek fogyatkozásait. Kiemelhető itt a szabályos verselés. de el nem hallgatható a sokszavú áradozásra való hajlam. Azonban néhány sikerültebb költői kísérlet tel léptek fel Csecsinovics Ferenc. Lassú Lajos, kinek Mária bűnösök menedéke című versezetét. köztetszéssel fogadták az iskola tagjai (1854.). Ezek mellett nem csekély tevékenységet fejtett ki tfaikady István, kinek legszebb költeménye: A költő fohásza M á r i á h o z méltán ébresztett figyelmet a tagok között (1855.). Általában véve ezen időszak költői termékei kiválókig a lyrai körben mozognak, főleg a nemzeti gondolkodás és érzés nyilvánulásaiuak tekinthet >k és a külalak ügyesebb kezelésében haladást tüntetnek fid. Ezután körülbelül két évnyi időközben csak gyéren jelentkeztek a költői kísérletek, melyek között legszerencsésebbek (laray Alajoséi, kinek nemes érzelmeiről és finom Ízléséről eléggé tamiskodliatik Falusi élet rumi, vonzó előadással biró költeménye (1850.). A következő évben l’elkó Péter egyedül művelte a. tért, ki feltűnő termékenységéért nem egy Ízben érdemelte ki az iskola elismerését. Rövid időközökben mutatta be tag- társainak Kertemben, A koldus álma után, Busó n g á s o m, Nagy halott stb. ci mű versezeteit (1857.). Hasonló figyelmet ébresztett Egy ifjú teteme és Á lírán dóm a l>un a par ton ciniüekkel. l’elkó különösen a forma változatossága, valamint szabatos és választékos kifejezései által tűnt ki.
