Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
185 csak egyes részeit olvasták föl, mely szokás most megszün- tettetett; mert a töredékekből sem a mű iránya, sem a gondolatok osztani összefüggése nem derül ki. Hogy tehát a tagok tanuljanak, a müvek egész terjedelmükben olvastatnak föl a rendes gyűléseken, mely körülmény képesíti a tagokat azok szellemének, valamint fény- és árnyoldalainak felismerésére. Ezenkívül m'g nagyobb gondot fordítottak a törvények felolvasására. A vezérfonál, mely az iskola haladásában a cél biztosabb kivitele — és minden egyes egyén kötelmei pontos teljesítésében segélyül szolgál, a törvény. Ezen eszme lebegett az elődök szemei előtt, midőn az igényeknek megfelelő törvényeket alkottak ; ezen eszme ösztönző a tagokat, hogy az iskola törvényeit, melyek ismerete a közös haladás lő föltétele, éven kint nyilvánossá tegyék ; azért a jegyző kötelme volt minden év első rendes gyűlésein azokat' felolvasni. Úja hl) időben már csak egyes pontok olvastatnak fel, melyeket az elnök saját belátása szerént szemel ki. Az iskola, mely a mérsékelt haladás törvényei szerént haladván, nem tudta magát beleélni a letűnt évek idegen helyzeteinek szövedékeibe, szervezetének rendszeresítését és tökélyetesítését szüntelen szem előtt tartotta ; és ezen törekvés folytonos nyilvánulásni főleg a rendes gyűlések menetében észlelhetők. Különben a rendes gyűlések tárgya és menete ugyanaz, mi volt a gyakorló iskola idejében. o) IbndkiviiU gyűlések. Ezek célja és hatásköre ugyanaz maradt,1) mi volt a magyar gyak. iskola alatt.2) Újabb időbbon, miután az iskola sokkal tágabb körű, gyakrabban tartatnak mint az előző években. d) IiizoUtnríngi gyűlések. Ezek hivatása ugyanaz ma') „Rendes (ennivalónk igen megsokasodván, kénytelenek valánk e rendkívüli gyűlést tartani, melynek főtárgyát bírálatok tevék.“ Ti. évk. 1800. febr. 2-án III. rk. gy. *) V. ö. II. II. III. Fej. I. b, rk. gy. Gl. I.
