Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874

178 dolgozatot és ennek bírálatát nyolc vagy — lia na­gyobb a dolgozat — tizennégy nap után köteles a szerzőtől elkérni és azok elmét, szerzőjét és az átvevés napját felje­gyezni, azokat csomagokba kötni és külsejükre az évszámot íölirni. 8. Alpénztárnok. Azelőtt pénztárnoki ellenőr, a pénztárnok működését figyelemmel kíséri a fenjelzett módon,1) külön könyvet ve­zet, melyet az elnök most már a bevett szokás szerént egyedül vizsgál meg. A pénztár egyik kulcsa reá van bizva. 9. A bizottmány vagy választmány, mint a negyvenes években,") úgy az egyházirodalmi iskolában is a társulat képviselője, és áll a rendes tiszti személyzeten kívül más három választandó tagból, dog- és hatásköre nem csökkent és az iskola, — miután az egylet legjelesebb tagjai egyszersmind annak tagjai is — föltevén, hogy mindig érett tanácskozás utján határoz, határozataiba belenyugszik ; azonban az elnök be­látására bízza azt meghatározni, vájjon a bizottmány vala­mely ügy elintézésében illetékes-e, vagy fontossága köve­teli-e az iskola elöleges beleegyezését3.) 10, A könyvválasztó bizottság. Mintán az iskola a művelődés oly fokára jutott, hogy már figyelmét a külföldi irodalom nagybecsű tudományos termékeire fordíthatta, a viszonyok sajátságos alakulása a nevezett bizottmány létesítését mindig hangosabban sürgette. Ugyanis, az elnök kötelmeiről szólva, említettük, hogy a lelépő elnöknek, midőn az iskola ügyeit utódja kezébe adta, egyik legterliesebb feladata volt, még a tagoknak az inté- *) *) V. ü. 57. lap, !). pont. a) V. ö. f>« lap. 10. pont. V. ü. 185. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom