Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
154 pótolta. Innen vau, hogy az iskola 1857-ben *) új törvény- könyvet szerkesztett, melyben az 1851-ben alkotott, de inár elévült törvényeket mellőzte, és csak azon, vagy már meglógom. Legyen szabad legalább egy adattal szolgálnunk., l’ólil Ferenc 1870-ben felszólította az elnököt, Szeili Antalt, volt-e tudomása Szmida Viktor bírálatáról, s ha volt, mért ongedto azt felolvasni, miután nem egyéb gúnyba öltöztetett személyeskedésnél. Kínok úgy hiszi folytatja az évkönyv — hogy férfiakkal van dolga, s ha igen, úgy elvileg nem fogadhatja el ama feltevést, hogy az elnök gyermekit» módon járjon el a bíráló után : nem akar-e valamit közölni bírálatában, mivel mást megsérthetne. Arra vonatkozólag pedig — miért engedte felolvasni, oda utalja t. interpellabit, hogy van ugyan egy cikk az iskola törvényei között, melyben az elnöknek kötelességéül tétetik a gyengébb tagoknak kijelölni a dolgozatokat, de ezen cikk más egyéb pontokkal ti su son kiviil áll ; így van ez a jelen esetben is. 1. évk. 1870. ápril il-áu. XIX. r. gy. ') Az 1857-ben szerkesztett törvénykönyv (1857. 111. r. gy.), melyet 1858 ban a tiszti kar és a rendes tagok hitelesítetlek ( 1858. XXXII. r. gy ), áll két részből. Az első, vagy „általános rész,“ mely négy teje- zetro oszlik, vázlatosan ismerteti az iskola eredetét, nevét és célját (I. Kéj.); közli liudnay Sándor bíborunk alapító levelét (II. Fej.); megalapítja az iskola viszonyát fővédnökéhez, (ki mindig Magyarország hercegprímása), az intézet igazgatójához, kinek közvetlen tekintélye alatt áll, végre az idősb tanulmányi íölíigyelőhöz, kinek jogában áll az iskola önállóságának íöntartása mellett annak nevezetesebb eseményeiről tudomást szerezni (III. Fej.), végre szabályozza és meghatározza az iskola munkásságának hatáskörét. (IV. Fej.). A II. Kész, vagyis a „részletes osztály“ szól a m. e. i. iskola személyzetéről (V, Fej.) és tisztvi-elő karáról (VI. Fej.); meghatározza az iskolának (VII—Xl-ik Fej), az elnöknek (XII : XX. Fej.), a jegyzőitek (XXI -XX 111. Fej.), a könyvtárunknak (XXIV XXV. Fej,), a pénztárunknak (XXVI—XXVII. Fej ),az aljegyzőnek (XXVili ik Fej ), az okmány- és levéltár'ltoknak (XXIX—XXXI. Fej.), az alpéitztáruoknak (XXII-ik Fej.),az alkönyvtárunknak (XXX111.Fej.) ésa bizottságnak tisztét (XXXIV. -XXXVII. Fej.); továbbá megalapítja az iskola tagjainak jogait és kötelmeit (XXXVIII -X.XXI.X. Fej.). Fzeket követik a könyvtár könyveinek használatára vonatkozó utasításuk (IV. pont). F törvénykönyvet hitelesítés végett bezárják azon év — melyben azt szerkesztették — tiszti karának és rendes tagjainak sajátkezű aláírásai. Végre a hozzá csatolt függelék az Ítészed szabályokat tárgyalja; ezután az ídő- kózónkiut alkotott póttórvények következnek.
