Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

Ill —

g y a r is k o 1 á j a, ') a székesfejérvári növendékp apság K g y e s it loto stb. 2)

Továbbá hazánk papnöveldéi vagy az ezekben lövő egy- lotok inig egyrészt. az iskola iránt mindenkor elismerésüknek adtak kifejezést: addig másrészt annak javát a lehetőség mértéke szerént előmozdítani iparkodtak. Így fejlődött ki idővel azon testvéri viszony, mely hazánknak papnöveldéiben serdülő egyleteit, mindig szorosabban fűzte az iskolához.

Többek közt ki kell emelnünk a szepesi növendékeket, kik midőn 1817-ben Hepp egyháztörténetéből 50 példányt rendeltek, így folytatják levelűket: „Irodalmunk terén fáradalmatok n j gyümölcs ivei tűntök föl. s azon füzérbe/,, mellyet, elődeitek nagy szorgalommal fűztőnek, mint, haladni akaró utódok, új bimbóval járultok, mi ernyő .letten munkásságtokat eléggé tanúsítja, — ezen fáradságtok mél- tánylatot igényel mindnyájatoktól, kik csak a tudományok mezején zarándokolnak, de minél inkább azoktól, kiknek egy a réljók, ezeknek ily szép művet pártolni majd nem kötelesség,“ ■'')

Nem kevésbbé nyomatékosak azon sorok, melyeket az egri „Magyar Társulat“ tagjai Írtak, midőn Hepp egyháztöri met öv ők is Ml előfizetőt jelentettek. „íme Titeteket — így szólnak ők az iskolához — szeretett Pályatársaink ! tetterős búzgóságtokban az elsők között látunk küzdeni a tudatlanság országa ellen, üdv nektek tőlünk szeretett sor- sósaink! kik oly forró szeretettel csüggtők az ligyliáz *s Ilon jövendőjén.“ ')

Majd a Pá/.mán-ínté/.et „Magyar Nyelvtársulata“ sem akar bátra maradni és elismerő nyilatkozatával ö is a többiek közé sorakozik. „Megvagyunk győződve így hangzik a levél — hogy az arattátok dús és fényes siker, 's elődei') üev. túr. |H|2. 1. s/..

*) I,ev. túr. I S lő. olitüli. 1!l-én. 22. sst. :’) Ijcv. leír. is 17. máj. H-nn. 41. sz.

4) Ijpv. tűr* 1847. máj. íi-ón. 18. sz.