Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
108 1837- ben Csajághy Károly életrajzzal kedveskedett az iskolának ; ') Paulovics Lázár, munkácsi pályavégzett növp. 1838- ban prózai munkákat küldött,2) ugyanezen évben ismételten kiiblé be termékeit Kádas Rudolf Jászéról ; :l) majd sidi másokon kívül Brujmunn Soma egri növp. is megörvendeztető 1843-ban az iskolát rendszeres munkálataival; ') a sok munkás levelező tagon kívül kiemeljük még Killer József esztergomi növendéket is, ki 1840-ban szapora termelésivel nem csekély mértékben vonta magára az iskola ügyeimét stb. stb. !‘) 11a pedig a levelező tagok kidolgozásra az iskolához méltó táigyat nem találtak, tanácsért az iskolához fordultak. Miklosovics Alajos, esztergomi növendék, 1830-ban liusz- szas tűnődés és ineutegotés után így folytatja levelét: „De bogy dolgozásaimnak irányt adhassak, leg írnek olly szívesek a’ Nemes Tagok, ’s adják tudtomr,, mi feszíti most leginkább figyelmüket V valljon mily tárgy’ dolgozásába kezdjek y \agy folytatják sz. Ágoston fordításait V“ °) Hasonlóan nyilatkozott 1837-ben Farkas Bertalan szabadkai tanár: „Biztosítom annak (magyar iskolának) Tagjait: hogy oskola által reám bízandó munkálatokat szentül teljesíten- doai szándokom, ’s terhek felosztásában riszt vehetni elto- kéllett akaratom ; csak tárgy’ mivoltáról, ’s annak határnapjáról tudósítást várok." ') Az iskola, a levelez,ötágúk eme lelkes közreinunkúlását emelő főleg az. által is, hogy azokat ídöközöukint tudósítá bol- állapota- és haladásáról, mit azok mindig érdekkel fogadtak. B) Hazánk növendékpapjai így belevonatván az. iskola szellemi köréhe, alkalmat szerezhettek maguknak annak lényegével tüzetesebben megismerkedni ; sót az idő bennük ‘) Lev. tár. 1337. II). sz. '■') I,rv tár. 1838. máj. 8-án. 3. sz. 3) 4,ev. tár. 1838. máj. 15-én 4. sz. ') Lev. tár. 1813. 31. sz. ■’’) Lev. tár. 1841». 8. sz. “) Rév. tár. 1Ö3U. tleceinlier 13-án. 10. sz. !) l,ev. tár. 1837. 18. sz.
