Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
II. A világi fejedelem és a szentszék
85 Azért a pápa szept. 10. körlevelet bocsátott ki a francia püspökökhöz, mely Franciaország romlottságát, a kihágások számos voltát és a törvénytelenséget vádolja, minek kiváló tettese6) a minden bűnre hajlandó király. Egyházrablás, házasságtörés és hitszegés, valamint idegen kereskedők kifosztása által közönséges utonállók módjára a királyi méltóságot beszenynyezte ; a püspököknek kötelességük őt figyelmeztetni és inteni, igazságtalanságának ellenszegülni és egyházi összejövetelen közös határozatot hozni : hogy ha nem hallgat rájok, őt apostoli tekintélyükkel átok alá, egész Franciaországot pedig, egyházi tilalom alávessék; ha még akkor is makacs maradna, gondoskodjék Isten segélyével a pápa, hogy Franciaországot mentse meg tőle.7) Poitiers-i Vilmos grófot figyelmeztette Gergely, hogy legott a többi nagyokkal nyomós előterjesztéseket tegyen a királynál ; ha mindez nem használ, akkor ő nemcsak a királyt, hanem mindazokat is kizárja az egyházból, kik őt még uralkodójoknak elismerik.8) Ugyanily értelemben írt a pápa Manasses, rheims-i érseknek is.9) 5. Még több francia püspök hanyagul és kedvetlenül viselte magát, részben pedig a királynak is pártját fogták, ez a püspökök közreműködésétől megfosztott pápát minden kitellhető Ígérettel visszatartani ügyekezett, mialatt az egyházak többszörös meg- rablásának legalább egy részét ismét jóvátette. A római böjti gyűlés 1075. különösen fenyegette őt az egyházi átokkal, ha a Franciaországba küldendő követeket bünbánata- és javulásáról nem biztosítsndja.1) Minthogy előbb a francia püspöki karban 7) Quarum rerum rex vester, qui non rex, sed tyrannus dicendus est [1. fölebb 4 1. 4. §. 8. sz.], suadente diabolo caput et caussa est, qui omnem aetatem suam flagitiis polluit et suscepta regni gubernacula miseret infelix inutiliter gerens subieetum sibi populum non solum nimis soluto ad scelera imperio relaxavit, sed ad omnia, quae dici et agi nefas est, operum et studiorum suorom exemplis incitavit, b. II ep. 5. p. 362. et seq. J n. 3637. ’) Nulli . . . dubium esse volumus, quin modis omnibus regnum Franciáé de eius occupatione tentemus eripere. ") Si in perversitate perduraverit, nos Deo auxihante et nequitia sua permanente in Romana synodo a corpore et communione s. ecclesiae ipsum et quicunque sibi regalem honorem vel obedientiam exhibuerit, sine dubio sequestrabimus. L. II. ep. 18. p. 376. J. n. 3650. •) L. n. ep. 387. J. n. 3666. de die 8. decembris 1074. *) Hefele Y. 36. stb. 1.
