Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

kérdésben semmit sem határozhatott anélkül, hogy a dolgot meg­vitatná, a fejedelmeket magokat meghallgatná, és hogy az atyák szavazatához szigorúan ragaszkodnék. Mivel pedig sem a nemze­tek, sem a közülések nem vitatták meg az.egyház tekintélyét, me­lyet a világi ügyekben gyakorol, és ezen ügyben szavazás sem történt : a zsinat természetesen a fejedelmek hátrányára semmit sem akart határozni. 9) Ha a negyedik és ötödik ülés szavait a zsinat felsőbbségéről nem akarjuk kötelező határozatnak elfo­gadni : akkor ép oly kevéssé találhatunk az itt előfoduló kifeje­zésekben ily határozatot. 10) 44. Továbbá II. különösen kiemelik : 1) miszerint a) alatt a papi és világi hivatalok elvesztése azokra értendő, a melyek vagy eredeti vagy később szerzett jogok hatálya folytán az egyházhoz tartoznak, ') a mi sok más dologra nézve is áll. 2) A. d)-re nézve megjegyzendő, hogy észellenesnek látszik, miszeréut a római ki­rály két havi fogságra Ítéltessék és hogy az, mi a császári és ki­rályi méltóságról mondatott, egyedül az állam főhivatalnokaira vonatkozik. 2) 3) Ami e) alatt az osztrák herceget illeti, a zsinat saját tekintélyével mondotta ki egyházi hűbérének elvesztését/, állami hűbérének elvesztését pedig a császári törvények erejénél és Zsigmond fölhatalmazásánál fogva, ki iránt amaz engedetlen volt. 3) 4) Ennek folytán a végrehajtás is (f) a római királyra 9) ibid. p. 297. n. 4. init. *°) Bossuet 1. c. p. 358. hivatkozással a Doctrina Lovanens. p. 73. 74, a Can. de loc. theol. V. 6. Bellarm. de Cone. II. 19. E követelést : Ostendant has formulas confuse congestas formam habere decreti, ostendant, in his propositum aliquid omnibus ad credendum, ostendant sal­tem in iis aliquid distincte dictum, quod ad rem nostrum pertineat a pápai határozat újabb ellenségei még inkább figyelmen kiviil hagyják. ') Bossuet 1. c. p. 357. V Natal. Alex. 1. c. p. 297 : Porro quod poenam carceris in imperato­rem et reges ob silentii violationem Synodus decreverit, quam reipsa infligere non potuisset, quis sibi persvadeat? Praeterea nullus in ea sessione praeter Sigismundum . . . rex aderat; his igitur verbis: etiamsi imperiali, re­gali . . . praefulgeant dignitate sacrae personae imperatoris vel re­gum non intelliguntur, sed qui primariis imperii vel regnorum dignitatibus con­spicui sunt, ad quos hisce poenis coercendos S. Concilium imperatorem ac reges hortatur. i 8) Nata? Alex 1. c. p. 297. 298. Tertio. Bossuet p. 355. 356.

Next

/
Oldalképek
Tartalom