Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
65 valóban tette is. 7) Épígy maga Frigyes is, kiemelvén, hogy egy német sem vett részt az ellene hozott Ítéletben 8), bizton hitte, miszerint a többi államok püspökei abban részt vettek. Így mondhatta azután IV. Márton (1282.), hogy II. Frigyest IV. Ince approbante Concilio tette le ; 9) már Curbio Miklós kijelenté, hogy minden főpap megegyezett abban és ezen megegyezését aláírása és pecsétje által megerösíté. 10) Az évkönyvirók szerént n) minden körülmény azon föltevésre utal, hogy a zsinat egyidejű folyama itt a helybenhagyással (Approbation) azonos ; kivált minthogy a pápa a zsinattal való előleges szorgos tanácskozmányról beszélt. I2) A követek közöl senki sem kételkedett az itélőszék illetékessége fölött; ők csak az Ítélet elhalasztásán és Frigyes gyermekei iránt való kíméletes eljáráson fáradoztak. Ha az anyagi hatalommal nem rendelkező itélőszék általánosan elismert jogára nem támaszkodik, ama hatalmas uralkodó fölött Ítéletet nem hozhatott volna, legkevésbbé pedig a fejedelmi szónokok zajos ellenmondása nélkül. IV. Ince, a hires jogtudós, 13) el nem követhetett ily hibát, és különösen a különböző országok püspökei nem fogták volna ez ügyben pártját. u) Maga Frigyes sem vonta eleve kétségbe az egyházi ítélet illetékességét, ezt csakis a lyoni határozat után tette. 15) Ez sem tartalmazott semmi különöset az akkori viszonyokhoz képest : a pápa t. i. kijelenté, hogy Frigyes minden tiszteletre és méltóságra érdemetlenné tette magát és ezeket úgy veszti el, hogy ő, — a pápa —, az egyházi kötő- és oldóhatalomnál fogva alattvalóit fölmenti hűségesküjök alól. Vala’) Hard. VII. 380. 8) Huillard — Bréholles VI. 33G. 9) D’Archery Spicii. III. 684. ed. Paris. 1723. Az arragoniai király ellen hozott Ítélet. V. ö. Mamachi Antiqu. t. IV. p. 247. seq. lu) Muratori. Rer. Ital. Ser. III. I. p. 592. ") Guillelm. Nang. in gestis Philippi III. p. 538. Matth. Paris, a. 1247. Monach. Padnan. L. III. Chron. p. 591. ed. Urstis. 12) „Cum fratribus nostris et S. Concilio deliberatione praehibita diligenti“. 18) V. ö. Schulte Lehrbuch des Kirchenrechts §. 16. 60. 61. 1. II. kiad. 14) Bianchi 1. c. L. I. §. 18. n. 1 6. p. 148 157. Gosselin II. 180—183. 1. ,5) Gfeg. IX. ep. 2 ad Stephan. Cant. AEp. Labbé XI. p. 313. Fleury t. XVI. L. 79. n. 37. t. XVII. L. 81. n. 9. 20. 46. ; L. 82. n. 30. 31. Michaud Hist, des Croisades t. IV. p. 512. 514. ,8> Labbé XI. I. p. 645. A kath. egyh. és kér. állam. Dr. Hergenró'ther J. 5
