Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

• —- : •-------fr

szó. Abban pedig mindenki egyetért, hogy azon eskü, melynek tárgyától távol van a kellő igazságosság nem kötelez, minthogy az eskü, mely, Istennek bizonyságul hívása lévén, fontos vallási cselekvény, nem szolgálhat a gonoszság kötelékéül. l) Semmire sem szabad esküdni, mi a vallás-, a jó erkölcsök-, avagy más személyek jogai ellen irányul, és a mi a lelki üdvösséget és a közjót veszélyezteti ; z) orgyilkosságra vagy jogtalan öldöklésre vonatkozó eskü, mint pl Herodes esküje, 3) tilos és nem is kötelez ; minden érvényes eskünek e három kellékkel kell bírnia : veritate in mente, judicio in jurante, justitia in objecto. 4) Ha tehát az eskü, melynél kivált ez utolsó kellék hiányzik, nem is bir kötelező erővel, az egyház mindazáltal az eskü belső természetében rejlő és következőleg az eskünek ez egyetlen esetben sejthe- töleges, a lelkiismeretet kötelező szigorához is oly híven ragaszkodik, hogy ha csak legcsekélyebb kétség is volna észlelhető valamely eskü hordereje felöl, azt követeli, miszerént bármely kötelesség megszüntetése végett, ha mindjárt csak látszólagos is az, az ő közreműködése vétessék igénybe. 5) Ez magánemberek Ítéletére nem volt bízható és amint szokásba jött. hogy a szerződéseknek eskü által nagyobb érvény kölcsönöztessék, sok ilynemű ügy kerülvén az egyház Ítélete alá' anélkül, hogy ez által a világi birák illetékessége a panasz kihallgatásában a szerződésből kizáratott volna, 6) az egyházi törvényhozásnak az e tekintetben felmerülő kérdésekbe anélkül is mélyebben kellett ereszkednie. Az *)

*) c. 22. I n t e r ce t e ra §. 1. Porro C. XXII. q. 4. V. ö. ugyanitt a többi canont, kül. c. 5. 18.

2) Schmalzgrueber in L. II. Decret, tit. 24. §. 6. n. 71 —74. Reiffenstuel in h. tit. §. 3. 73. seq.

s) Joh. Saresb. Polycr. L. III. c. II. p. 499 : Rex incredulus salubrius incautum et perfidum solvisset juramentum, quam in exstinguenda lucerna Verbi, auferendo praeambulum gratiae, veritatis occidendo praeconem mensam pollueret, convivium incestaret, regiam pessumdaret majestatem, dum incestui cuncta serviunt et obtemperant saltatrici. Ethica quidem regula est, quia non omnia sunt semper promissa solvenda, si forte aut accepturo damnosa aut perniciosa sint promittenti . . . ipsoque jure cautum est, ut nulla promissio, quae turpem aut tristem habeat exitum, impleatur.

4) Hieron. in can. 2. C. XXII. q. 4. Vendôme. Gottfriednál is Tract, de ord. episc. [Migne. LVII. p. 282.]

5) Phillips Lehrb. d, KR. 310 f. 1176. 1.

6) Phillips u. o. 177. f. 3. sz. 495. stb.

— 54 -