Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
4(51 ûuk a párisi parlament által (1(510 jun. 10) történt megégctését az rósz néven vette, úgy volt az ok, hogy itt az egyházi tekintély jogaiba avatkoztak. *) 25. Józanabb és rnérs 'keltebb e tekintetben Suarez Ferenc (f 1617), ki törvénytelen bitorló és törvényszerű, de zsarnokilag uralkodó fejedelem között szoros különbséget tesz. Az elsőt, ha semmi egyéb mód nincs tőle megszabadulni és a gyilkolás következményei nem roszabbak, mint maga a zsarnokság, úgy az egész nemzet, mint annak egyes tagjai erőszakosan távolíthatják el, ') valahányszor jogos háborúnak feltételei meg vannak, habár egyes tudósok másvéleményűek is, mint catrói Alfons (f 1558) és Sodok Azor jezsuita (f 1607). Ellenben általánosan elismert tan, hogy törvényes fejedelmet, ha még oly zsarnokilag uralkodik is. semmi magánzó meg nem ölhet.2) Ebben különbözik Suarez Ma rianától. Azonban az egész népet, a köztársaságot a jogos háború vagyonvédelem feltételeinek létezése mellett, felhatalmazza a zsarnok uralkodó ellen felkelni.3) A népnek harca oly fejedelem ellen, ki az említett módok egyike szerint sem zsarnok, kárhozatos lázadásnak bélyegeztetik. 4) De kiváló nehézség támad a fölött,5) hogy Suarez fölveszi, miszerint a törvénytelen bitorló a törvényes utón letett uralkodóval egyenlőnek tekintendő, mivel az olyan a törvényszerű letétel következtében megszűnt törvényes uralkodó lenni. Különben itt két egészen különböző kérdés zavarta tik össze. Itt nem annyira arról van szó, kinek van joga fejedelmet letenni és hogy főkép létezik-e oly jog, mint inkább ama kérdés forog főn, vájjon valamely uralkodó, kinek letétele törvényszerűnek té- teleztetik föl, egyenlőnek tekintendő-e a zsarnok betolakodóval, azon esetben, ha ismét a hatalom birtokába jutni törekszik. Ama 8 8) De Brèves 1610. jul 8 I. Gaillardnál. ’) Suarez Disput. XIII. de bello sect. 8. Prop. 2. *) Megjegyzendő, bogy Suarez a Defensio fidei-ben törvénytudósokat mint Páris de Puteo-t, I. Ferdinánd spanyol király tanácsosát, és nápolyi Massa Antalt, veszi tekintetbe, kik még messzebb mentek, és minden egyesnek tetszésére bízták az erőszakos megtámadás jogát valamely szenvedhetetlen zsarnok elleu. A Defensio-ban letett tanok megvilágítását adja Werner Fr. Suarez I. 144. s k. 1. 8) Disput. de bello L. c. 4) Disput. de bello 1. c. Prop. 3. 5) Huber 44 1.
