Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

434 hatalom az elöljáróságra.4) Azon theologusok koránsern barát­koznak meg a contrât social elméletével;5) tagadják azon állító­lagos ősállapotot, melyben az emberek állatokként ide s tova barangoltak, mig őket valamely bölcs ember a társas életre birta;6) továbbá szeréntök a summum imperium is Istentől van mediante populo ; abban is eltérnek a modern népfelség pártolóitól, ameny- nyiben azt vallják : hogy ha a nép a politikai hatalmat már vala­kinek átadta, akkor azt tetszése szerént vissza nem veheti; mert midőn a természet a népet kötelezi, hogy e hatalmat egynek vagy többnek átadja, nem adhat neki egyszersmind jogot arra is, hogy azt magának megtartsa.7) Ok e tekintetben sokkal mérsé­keltebbek és belátóbbak voltak, mint némely régi és sok újabb iró, kik az egyszer átruházott hatalmat az összes nép által foly­ton változtatható- és visszavonhatónak tekintették,8) és így alap­ját egyedül a népben keresték, a mint ezt már Marsilius de Padua9) és Richter Ödön10) tették. 8. Ezen ellenvetésre tekintélyes párt azon ellenvetést teszi, hogy önkény ü és soha be nem bizonyítható koholmány a hatal­mat közvetlenül az Istentől a népre ruházni.1) Mindazáltal mond­hatjuk, hogy az emberiség legősibb korára nézve e koholmány mégsem annyira önkényű. Az állam kétségkívül már az első családban létezett, legalább csirájában.2) Az elsőszülött családja a legtekintélyesebb lehetett, de előnyét aligha tudta mindig meg­őrizni és mindenütt érvényre juttatni.3) Képzeljünk magunknak 4) Bellarmin. 1. c. 5) Habár lehetne az atyák és theologusok némely állításait ide vonat­koztatni pl. Aug. Confess. III. 8. s) Bellarm. 1. c. c. 5. Gerdii. 1. c. p. 17. 18. ’) Petavius de eccl. hierarch. L. ÏÏI c 14; p. 88. ed. Péris. 8) Jakob Almain de potest, eccles. et laica q. 1. c. 1. quaestio resumptiva de dom. natur, civil, et eccles.: Non potest renunciare communitas potestati, quam habet super suum principem ab ea constitutum qua sc. potestate . . . eum potest deponere, cum talis potestas sit naturalis. 8) Marsil. Defensor pacis I,. 1. c. 17. 13. 14. 10) Libellus de eccles. et politica potestate. Colnn. 1683. c. 1. 2. ‘) Walter Naturrecht 252. §. 227. 1. *) U. a. 49. §. 59. 1. 8) Balmes III. k. 41. f. 15. 16. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom