Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
22 lenni egységének fölfogására segítette, mi végett az egyházban szervezet létesült, melyben az egész emberiség visszatükröződik és öntudatra ébred.“) Ez egység az egyház nyelvében, mely egyszersmind diplomatikus nyelv vala, a tudományos és művészeti törekvésekben, valamint a hit, az erkölcs és az élet alapelveiben nyert kifejezést. A keresztény népek egy családot képeztek.3) Ez vala a hit által összefűzött egységes kereszténység.1) A családnak szüksége volt főre, családapára, és ezt abban találta, kiben a n'»polc közös atyjokat,5) Isten helytartóját,6) Péter utódját7) tisztelték, kire Krisztus bárányai- és juharnak legeltetésé bízta. 2) Walter Naturreebt und Politik 38. §. 46. 47. 1. 3) Guizot. L’église et la société ehret, chap. 14.: En même temps que son origine est divine, l’idée fondamentale du christianisme est essentiellement et par excellence humaine. Sous l’empire de cette idée le christianisme a considéré tous les hommes, tous les peuples comme liés entre eux par d’autres liens que la force, par des liens indépendants de la diversité des territoires et des gouvernements. Tousles hommes, tous les peuples étaient compris dans sa mission: Allez et instruisez toutes les nations. En travaillant à convertir toutes les nations, le christianisme a entendu aussi les unir, et faire pénétrer dans leurs rapports des principes de justice et de la paix, de droit et de devoir mutuels. C’est au nom de la foi et de la loi chrétienne qu’ est né, dans la chrétienté, le droit des gens. 4) V. Ö. Döllinger, Kirche und Kirchen, 3 1. 6) ■/Moi if cantarog mari) jrctTtomv- nak nevezi a tudós Theodor L. I. ep. 33. p. 1017. ed. Migne III. Leo pápát. A Pater patrum cimmel a pápát a püspökök is illetik. Andreas Praevalit. ep. ap. Karon, a. 519. p. 3p. 8) Vicarius Christi-nek a pápát már az 5. és 0. században is nevezik, a kilencedikben pedig mir gyakori ez elnevezés. A. J. fi7. 1. 19. sz. Sz. Bernât, ki néha a püspököket is vicarii Christi néven szólítja, [Tract-, de morib. et off. Ep. n 36. p. 832. ep. 183 ], a pápát pedig vicarius Petri cimmel illeti, (ep. 183. 243. 34fi.), ez utóbbit de cons. II. 8. n. 16. unicus Christi vicarius- nak mondja. Cf. L. IV. c. 7. n. 23. ’) Vicarius jelzi a görög, 'voivorrjqrjvrj^-ï , locum tenens, [locum Petri tenens név alatt szerepel a pápa már Cypriánnál ep. 52., regens locum Petri név alatt I, Incénél s a t.] ; vicarius ugyanis általában az, qui vices gerit alterius. A successor értelmében is használtaik ; p. Cyprián ep. 68. e két kifejezést egybekapcsolja [A. J 67. 1. 15. sz.]. Schulte III. 135. 1. jellemzőnek Ítéli, hogy régi időben a vicarius és successor Petri kitétel gyéren fordúl elő. De mit árt az, mikor annyi hasonértelmű kifejezés van erre, melyeket részben ő maga is elősorolt, minők; haeres Petri [Leo M. serm. 3. c. 4. és másutt], haeres sedis vagy administrationis Petri [Schulte i. h. 134 1. 2., 5. sz.] és
