Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
18 volt tehát a természeti és isteni joghoz ragaszkodni, 1 ') — és ebben az egyház utasítására szorult, mely az isteni törvények leté- teményét tágabb és szorosabb értelemben 12) őrzé, — valamint az ember szabadságát csak annyiban terhelni, mennyiben ezt a közjóiét kívánta,13) — hol az egyház tanácsa ismét nagy fontosságú volt. E helyütt Malakiás 2, 7. és Aggaeus 2, 12. szokták idézni, melyek szerint a papok kötelessége az isteni törvény fölött őrködni, és arra nézve az ő tanácsuk kérendő ki.14) Az egyház Ítélete szerint kellett a törvényhozásnak alakulnia.15) 13. A közép-kort különösen két eszme hatotta át: a szabadság és vallás eszméje.1) Ezek nem ellenkeztek egymással, hanem kölcsönösen támogatták egymást; az egyház, melyben a vallás megtestesült, védelmezte a szabadságot is. „A közép-kor a testületek képzését elősegítő önkormányzatban a germán szabadságszellem kielégítését, a társulatok segédeszközeinek bőségében magasb életérdekeit és tetterejének megerősbítését lelte. Innen van az alkotások ama bámulatraméltó sokoldalúsága, melyeket tione honestatis aut utilitatis mens legis integra conservetur. Cf. Ii. VII. 17 Bernard, de consid. L. III. c. 4. n. 18. Petrus Vener. L. I. ep. 23. p. 148. ll) Conditor legum temporalium, si vir bonus est et sapiens, legem aeternam consulit, ut secundum ejus immortales regulas, quid sit pro tempore jubendum vitandumque, decernat. Aug. de vera relig. c. 31. f. Thom. 1. 2. q 95. a. 2. **) Szorosabb értelemben az isteni jog nemcsak a közvetlen kinyilatkoz- atás természeti és tényleges jogát, hanem tágabban véve az egyházit is. V. ö. Andries Doctrina Salmeronis p. 20. ia) Auct. (nem Tamás) de reg. prine. III. c. 11. ad hoc Deus providit de eis (regibus), ut regmim regnent et gubernent et unumquemque in suo jure conservent. 14) Pl. Kopasz Károly országának püspökei Német, Lajoshoz irt levelükben Báron. a. 858. *6) Arra vonatkozólag Bernât de consid. L. IV. c. 7. n. 23. a pápát regum patrem, legum moderatorem, canonum dispensatorem, sal terrae, orbis lumen nevezi. Sok törvény, különösen a házassági ügyekben a pápák és püspökök sürgetésére hozatott, pl. Luitprandtól is (712-744) Leg. Longob. Luitpr. V. 4. lJ Joh. Saresb. ep. 193. ad. Ep. Exon. p. 207 : Duae causae sunt, quas homines affectuosissime tuentur et quas praeponunt animabus suis: altera libertatis, altera fidei et religionis. Hasonlag Petrus Bles. tr. de instit, Ep. p. 1111: Duo sunt, justitia et libertas, pro quibus quisque fidelia usque ad sanguinem stare debet.