Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

V. A pápák s a hűbérországok

a

az âital a későbbi alsóház alapjait megvetette, hogy továbbá az új angol alkotmány kifejlődésének csiráját képezte;14) a csira bizony épen nem „ősszülő és törzsanya kétségkívül a jelenlegi alkotmány úgy van módosítva, hogy az előbbeni érdekében vitázni nem lehet. Midőn tehát a Magna Charta keletkezésének történetire emlékeztetve annak „az európai alkotmányok ősanyja“ címét kétségbe vonják; ez „vastag tudatlanság,“ vagy a hiszékeny olvasó rászedése nem lehet.15) Erre annál inkább fel vannak jogosítva. mert a jelen alkotmányok távolról sem képesek az angol alkotmány szerves fejlettségét, erejét, életrevalóságát és állandóságát magoknak tulajdonítani, sőt a Montesquieu óta kedvenc oktató mintán alapszanak és a ravasz államférfiak által minden jelentőségűktől megfosztattak. Egyedül a cimek és cikkelyek szerént szerkesztett alkotmányokat nevezték alkotmánynak és az ilvekkel ellátott országokat alkotmányos országoknak. Ezen papir- alkotmányok gyors egymásutánja Franciaországban úgy, mint azok folytonos változtatása és földolgoztatása más tartományokban eléggé kimutatta, hogy nem ez az igazi út a tartós és életrevaló alkotmány szervezéséhez, és hogy csak jól megfontolt szerves törvények által kell az igaz útra térni.16)

17. Skótiára sokáig semmi hűbéri jogokat sem látunk igénybe véve ; VIIT. Bonifác lett volna az első, ki állítá, hogy a római székhez tartozik,1) Azonban annyi bizonyos, hogy azt nem ekkor mondták először. A skót egyház a yorki érseknek volt alávetve, mi sok viszályra adott alkalmat*), mert az Angolhontól való egyházi függés könnyen politikaira vezethetett,3) mint az

14) Huber 14. 1.

’5) U. o. 17. 1.

10) Walter, Naturreckt und Politik §. 292, 265. 1. Ketteler báró Deutschland nach dem Kriege von 1866. Mainz. lö67 24. 1. stb. jegyz. irja : „Ujabh időben igen megszokták a „szabad népszerű alkotmány“ fogalmát a divatos alkotmányossággal azonosítani. Ennél mi sem helytelenebb. Ha mi ezen al kotmányosság ellen nyilatkozunk, úgy ez inkább a szabadság, mint a tekintély érdekében történik.“

*) Huber 37. I.

") Ilefele V. 348 616. stb. 1.

3) Ez aggály korán feltalálható különféle népeknél. Morvaországot illetőleg V. ö. Dudik Mähr. Gesell. I. 156. stb 1- 245 -