Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
V. A pápák s a hűbérországok
242 inkább ott vele többször, mint királylyal kötöttek fegyverszünetet. Lajos ezen igényeit a pápa el nem ismerhette ; ugyanis a herceg sem birhatott nagyobb trónigénynyel, mint atyja, ezé pedig Jánosnak az egyház iránt tanúsított hódolatával megszűnt, mivel azok feltétele csakis János javíthatatlansága volt. Ezalatt Lajos herceg London városába bevonult, minek következtében őt a pápai követ kiközösíté.11) Ekkor halt meg III. Ince (1216. jul. 16-án) és még ugyanazon évben földnélküli János is.12) Fia és utóda III. Henrik, kinek a pápai ótalom — uralkodásának első évében — igen jó szolgálatot tett, Lajossal békét kötött, ki aztán a szelid III. Honoriustól a hadjárata ellen intézett pápai iratok visszavonását kérte, mit ez teljesített is.13) 1258. nyarán a parliament egy iratot terjesztett az apostoli sz. szék elé, melyben a király fivérei ellen panaszkodik, továbbá a vinchesteri püspök letevését sürgeti és azt kéri, hogy követet küldjön, ki segélyökre legyen a kormány átalakításának fontos ügyeiben. 15. III. Ince Jánosnak és fiának jogait védelmezé és pedig azon kettős okból, mivel az hűbérese és keresztes vitéz volt. Amily kevéssé lehetett tőle 1213. követelni, hogy a megalázott Jánost kíméletlenül visszautasítsa és kibékülést ne eszközöljön, ép oly kevéssé lehet felróni neki azt, hogy 1215. a lázadók dühe által őt elnyomni, s az idegenek által elűzni nem engedte. Az 1212. Ítéletnek arra kellett szolgálnia, hogy az elámított herceget kijózanítsa és a trónt számára megmentse: a pápának átadott hűbéruraságnak szintén oda kellett irányoznia törekvését, hogy a királyt a lázadók hatalma és boszuja ellen ótalmazza, a királyvan alávetve. Paris hitelessége felöl lásd: Lingard. a. a. 0 S. 99. n. 1. Pauli III. S. 882. f. E szerző más hibáit kimutatja: Lingard. das S. 100. n. 1; 102 n. 1: 108. n. 2; 110. n. 1; 124. n. 3 ; 208. s. n. 4. “) Az egyházi tilalom semmikép sem rogyott „tehetetlenül a földre“ ezt maga Páris sem mondja, csak London városa vető meg a tilalmat, mig per totam Angliám in brevi ki lőnek hirdetve. *2) Mit Páris Máté Jánosnak hajlandóságáról, habár bizonyos Londoni Róbert papra hivatkozva állít, bogy az késznek nyilatkozott országát a maraccói szultántól mint hűbért átvenni, azt egyszerűen gonosz mesének tarthatjuk ; hasonlag hihetlennek tűnik fel Miramotinusnak a keresztényeket annyira lealázó felelete, Lingard III. S. 32. Pauli III. S. 882. 1S) Honor. III. ep. ap. Raynald, a. 1217. n. 79. 147. Rymer I. 667. Lingard. Engl. Gesch. III. S. 144.
