Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
V. A pápák s a hűbérországok
240 14. 1213. jul. 16-án István érsek más püspökökkel együtt megérkezett és a királytól nagy tisztelettel fogadtatott ; julius 20-án pedig a királyt ünnepélyesen feloldák az átok alól. Miklós, Frascatti püspöke és pápai követ, mérsékelni akarta a királyhoz intézett kárpótlási követeleséket. Az egyházi tilalom 1214 jun. 20-én tökélyetesen megszűnt ; János első kísérlete a szárazföldi erődítvények visszafoglalására 1214. tavaszán meghiúsult, hasonlóan a második is ugyanazon év nyarán, mire öt évre fegyverszünetet kötöttek. ') Megszabadítva ezáltal a külellen incselkedeseitől2) saját alattvalói fenyegették Jánost. A főurak ugyanis, hogy I, Henriktől nyert kiváltságaikat visszanyerjék, szövetkeztek ellene és tagadó választ kapván fegyvert ragadtak. 1215-ben rá is kényszerítők, hogy kiváltságaikat az u. n. Magna charta libertatis-ban megerősítse és midőn János megbuktatásukra tört, újra fenyegették,3) A király panaszkodván a zavarok és a rajta elkövetett erőszak felől, a pápához fordult. „A zavargó főuraknak tapasztalniok kelle, hogy a pápa hűbéresét nemcsak kül-, hanem beltámadások ellen is kész oltalmába venni.“4) Ince visszavonta és semmiseknek nyilvánítá a királytól kicsikart engedményeket és követelte az ország nagy- jaitól, hogy a királynak alávessék magokat és e mellett azt is kijelenté, hogy valamint a királyt nem akarja megfosztani jogaitól úgy a főurákat sem akarja terhelni és elnyomni. Jogaikat sértve érezvén azon ajánlatot is elfogadták volna, hogy kivánataiknak a jog követelményei szerént elég tétessék ; de ők inkább meg akarták eskü- jöketszegni és hűbérurok birájaúl fellépni. Azonkívül ismeretes volt előttök, hogy János keresztes vitézzé avatá magát s mégsem féltek a kereszt védőinek minden keresztény nemzet által elismert kiváltságait megsérteni ; végre Anglia a sz. szék hűbére lett, mely- *) *) Hefele 728-732.1. Ü A francia király ekkor felhagyott a hadjárattal ; Paris Máté szerént „igen haragosan“ azt mondta, hogy a hajók, fegyverek és élelem készletre több mint 60,000 livrét költött és ex praecepto Domini Papae magára vállalta a nagy erőfeszítést, mint „in remissiomem peccatorum' az Istennek kedves, bűneinek eltörlésére szolgáló dolgot. A „búcsú engedélyét“ nem lehet belőle bebizonyítani. 8) Mit Páris Jánosnak 1215. máj. óta való tartózkodásáról beszél, ellenmond a Brady és Rymer-nél található okmányoknak. Lingard III. 68. n. 3. *) Ranke i. h. I. 68. 1.
