Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

kenés megadása iránt megvizsgálhassa.12) Ha ezen vizsgálat tör­ténetesen kedvezőtlen a választottra, a fejedelmek vagy más méltó királyt választhatnak, vagy a választottat megtarthatják, mely esetben a pápa mást tisztel meg a császári méltósággal, minthogy az egyháznak defensor-és advocatusra szüksége van. A német ki­rályválasztás miatt fölmerülő vitában kötelessége a pápának : 1) a fejedelmeket az egyetértés helyreállítására figyelmeztetni, hogy az egyik trónjelöltre, vagy netalán valamely harmadikra nézve egyezségre lépjenek; 2) ha figyelmeztetése eredménytelen: akkor a pápa vagy mint szabadon választott biró, vagy pedig iure proprio az egyik vagy másik trónkövetelő javára kimondja ha­tározatát, és ezt tennie kell, nehogy az egyház még tovább is védnök nélkül legyen.13) A pápa nem veszi vizsgálat alá a vá­lasztást az elsőbbség vagy szavazattöbbség szerént, hanem csak a személyeket úgy, hogy azé az előny, ki az egyháznak jobb védnökül Ígérkezik.14) Ez semmi egyéb, mint az imperium és regnum Teutonicum közti különbségnek, mely már jóval III. Ince előtt létezett, következetes keresztülvitele, semmi jogsérelem a német királyság ellen, mely magában is megállhatna. Ebben csak a történelmi és jogi tényállásnak teljes félreismerése mellett le­het jogtalanságot látni.15) 12. Nem mondhatjuk, hogy a pápa e jogi bizonyítása ellen beható cáfolással léptek volna föl. Fülöp hiveinek. kik a kö­vet ellen oly sokat panaszkodtak, a határozat hozatala után erre kétségtelenül okuk volt volna. Fülöp Rómával új alkudozásokat kísérlett meg;1) nem egy csel és fondorlathoz folyamodott, és 1207-ben az egyházi átok alól fölmentetett.2) Meggyilkoltatása * — 168 — *2) Ep. 62. p. 1065. ls) Ince III. Konrádra emlékeztet, ki magát 1127-ben Lothárraí szem­ben ellenkirályúl föltolá : azonban az utóbbinak császárrá koronáztatása után magát annak alá kellett vetnie. Italiában Konrád 1128. júniusában a milánói érsek által nyerte el a vaskoronát Monzában ; Lothárra nézve azonban a ró­mai szék határozott. I4) Hefele Y. 697. 16) így Huber 19. 1. *) L. kimerítő megfejtését Reg. Innoc, Hl. ep. 136. 140. p. 1132, seq. és Promissió-ját Pertz-nél II. Leg. p. 208. Migne CCXYII. p 295. ep. 9. 2) Hefele V. 698., 711. 1. Reg. ep. 142. 143. p. 1142.

Next

/
Oldalképek
Tartalom