Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

166 mellett szóltak : 1) a szavazattöbbség, 2) a nagyobb hatalom, 3) a fi ancia király szószólása ; ellene pedig : 1) az atyja és bátyja által az egyháznak okozott jogtalanság, 2) ellenségeske­dése az egyházállammal, 3) a III. Coelestin pápa által e miatt fölötte kimondott egyházi átok, 4) házának törekvései a német királyi méltóságnak és vele már sok százados származási jog folytán a császárságnak örökölhetóvé tételére, 5) idegen és föl nem jogosított főpap (a tarantaisi érsek) által Mainzban végbe vitt megkoronáztatása, melyet Ottónak a szokás által megállapí­tott helyen, Achenben, a följogosított kölni érsek által történt megkoronáztatása megelőzött, 6.) Siciliai II. Frigyes elleni eskü- szegése. Ezek folytán Ince 1201. márc. 1-től Ottót ismerte el német-római királynak és megigéré neki annak idejében a csá­szárrá való koronáztatást.6) Emiatt Fülöp párthívei közöl sok német fejedelem sértve érezte magát és panaszt emelt a pápai követ, Guido bíbornok ellen, hogy ; midőn mint választó akart szerepelni, a fejedelmek jogaiba avatkozott ; ha pedig biráskodott, jogtalanul járt el, minthogy ítéletét a másik párt távollétében és meghívása nélkül hozta.7) Ince erre körülményesen válaszolt és kijelenté : ő és követe teljesen elismerik a német fejedelmek­nek királyválasztási jogát: de jogában áll a pápának (amannak császárrá emelését előirányozván) a megválasztott személyt, ki­nek császárrá kell lennie, vizsgálat alá venni. Az utóbbi kivilág­lik : 1) N. Károlynak III. Leó által történt megkoronáztatásából.8) 2) a szentelés analógiájából : azt illetti a vizsgálat, kit a kezek föltevése, 3) az ellenkező állítás ferde következményeiből : külön­6) Reg. de negot. Imp. ep. 32. (Baluz, 1702. Migne 1. c. p. 1036). ’) Reg. ep. 61. 62. p. 1063. seq. c. 34. Venerabilem I. 6. de elect. Phil­lips K. R. III. §. 127. 1. 194. stb. Hefele V. 695. stb. R) Midőn a pápa a császárságnak a görögöktől a németekre történt át­viteléről szól, ezt csak azon értelemben kell venni, hogy III. Leó azon hatal­mat, mely keletről nyugotra is kiterjedt, Károlyra vitte át, miáltal önkényt ér­tetett tovább, hogy ennek, mint a pápa által koronázottnak különösen az egy­ház védurának kell lennie. Phillips i. h. 195. 1. A translatio kifejezés régóta volt használatban. így Freisingi Ottó N. Károly megkoronáztatásáról ezeket mondja: Exhinc regnum Romanum, quoda Constantino usque ad id tempus in nrbe regia s. Cpli fuit, ad Francos derivatum est (Chr. V. 31.) ; és I. Ottó koro- náztatásáról : Exhinc regnum Romanum, quod post Francos et Longobardos ad Teutonicos vel, ut aliis videtur, rursum ad Francos, unde quodammodo elapsum fuerat, translatum est.

Next

/
Oldalképek
Tartalom