Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

III. VII. Gergely pápa

138

mas nagyok ellen, mert $ pápa ezeknek minden beavatkozást megtiltott, minélfogva azok tényleg független területekre tettek szert. Gergely tevékenysége Spanyolhonban mindenekelőtt a római liturgia behozatalára és a Rómával való bensőbb viszony megkötésére irányult.9) VII. Gergely alatt adta át Bertrand, provenci gróf grófságát szabad adományozás utján a római széknek, halála után pedig az Afrikában letelepedett genuaiak és pisaiak a legyőzött szaracenus fejedelmet arra kényszerítették, hogy a római széknek adót fizessen.10)

21. A sz. széknek bizonyosan régibb különös jogai voltak Sardinia és Corsica szigetei fölött, melyek közül ez utóbbi már a legrégibb okmányokban az egyházi államhoz van számítva.1) Gergely örült, hogy Corsica 1077. a római egyházhoz visszatérni akart;2) a pisai püspököt helyetteséül küldvén a szigetre, a papságnak és a népnek ajánlotta.3) II. Orbán Matild grófnő kérésére azt (1091.) megerősítette, de a Lateránnak fizetendő 50 font lu- káni pénzből álló évi adó feltété alatt,4) Gergely Sardinia biráitól a sziget különböző ügyeiről szólván,6) vallásos engedelmességet és Rómával az előbbinél szorosabb összeköttetést követelt. Csak ideiglenes és minden további következmények nélkül történt, hogy Oroszhonban Demeter fia a birodalom elnyerését sz. Pétertől akarta kieszközölni.6)

22. Bizonyos, hogy az egyes középkori államoknak a római széktől való függése nem volt egyenlő ; az általános vallási alárendeltséghez többeknél még különös jogcímen, többnyire a fejedelem kívánalmán alapuló részleges függés járult. Nem lehet tehát roszallani, hogy a pápák az akkori viszonyok között következetesen oly államrendszer létesítésén fáradoztak, mely a népek

e) V. ö. még L. III. ep. 18. p. 448. Simeoni Ep ; L. IV. ep. 28. p 484 ; P. IL ep. 70. p. 713.

10) Baron, a. 1081. n. 33 ; a. 1087.

*) Lib. pontif. in Hadr. I. Cenni Mon. II. 60. 61. 125.

2) L. V. ep. 4. p. 489. 189. évig Róma a sziget felett semmi hatalma sem tudott gyakorolni. Limperani Istoria della Corsica. Roma 1780. II, 2. a) L. VI. ep. 12. p. 520, 521 ; L. IV. ep. 2. p. 487. 488.

4) Ughelli Italia sacr. III. 369.

5) L. I. ep. 29. p. 311. .112 ; ep. 41. p. 322.

“) L. II. ep. 74. p. 425.