Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

III. VII. Gergely pápa

136

élő bátyja. Járomit- püspök viselt, a nép előtt tekintélyt, szerezzen magának. Később azonban Wratislav, ki már 1075. óta ingadozott, IV. Henrik részére állt, szorosan csatlakozván Németországhoz. Henrik rendelete folytán 1086. királylyá koronáztatott, kit azonban III. Kelemen ellenpápa sem ismert el, annál kevésbbé a későbbi törvényes pápák. 5) VII. Gergely megintette őt ugyan 1079-ben, 6) s a kiközösítettékkel való (Henrik és párthívei) társalkodása miatt megfeddette nemkülönben a szláv liturgiának használatát megtiltotta, de politikai igényekkel ellene nem lépett fel. 7)

19. Sven, Dánia királya, II. Sándornak évi adót Ígért. 1) Gergely 1076. megkérdezte őt vájjon még ugyanazon szándékkal viseltetik-e a sz. szék iránt? s miután a köztük létesítendő élén- kebb közlekedés óhajának adott kifejezést, az egyház iránti engedelmességre és népének igazságos kormányzására intette őt. 2) A II. Sándorral történt alkudozásokban Sven szt. Péternek le akarta magát kötelezni és annak kiváló oltalmát magának s birodalmának biztosítani. 3) Gergely egy gazdag tartományt említ '*) a tenger mellett, nem messze Rómától (tehát nyilván Dél-Olaszország- ban), melyet a szakadárok (szaracenusok) ideiglenesen elfoglalva tarttottak, 5) s melyet a király egyik fiának szándékozott adni, ki már készen is állott az apostoli székért harcra kelni. A király fiát és utódját 1077. a megbaltnak, a római szék iránti hódolatára emlékeztetvén intette öt, hogy abban legyen atyjának követője. B) Hasonló irányban irt később még terjedelmesebb levelet

5) Dudik, u. o. 352. s köv. 423, 431—433. 1.

o) L. VII. ep. 11. p. 554.

’) III. Ince csak később 1204-ben ismerte el [L. VII. ep. 49. Migne, CCXV. p. 333.] VI. Otto kérelmére a sváb Fülöp által [kit Róma német királynak nem ismert el] megkoronázott cseh herceget királynak és erősítette meg (ib. e. 54. p. 339.) a neki engedett császári kiváltságokat.

*) Baron, a. 1062 ; Jaffé, Reg. n. 3379 p. 390.

2) L. II. ep. 51. 75. p. 402. 426. 427.

s) L. II. ep. 75. p. 426.

4) L. II. ep. 51. p. 403. v. fin.

6) A Rómához közellevő tengeren sehol sem voltak tulajdonképeni szakadárok ; tehát csakis szaracénokat lehet itt érteni. A szaracénoknak Itáliában való tartózkodásukról 1. Chron. Cassin. I. 43. 50. 53 ; Baron, a. 1016 ; Bianchi, 1. c. §. 13. n. 9. 10. p. 349 - 351.

6) L. V. ep. 10. p. 495. seq.