Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

don világítják meg, kivált mivel a pápák uralkodási ideje ritkán nyúlik igen hosszúra ;5) államuk mindig csekély terjedelmű, gyakran mások birtoka volt, anyagi forrásokban szűkölködött. Az e kérdést teljesen megoldó- tényezőket már rég felismerték, bár általános méltánylásban eddig még nem részesültek.“) Kíséreljük meg azok ecsetelesét fő vonásaikban.

2. A kereszténység behozatalával oly hatalom lé; ett előtérbe, melynek benső szükségessége és jogosultsága által a népszerű közjó rendezésére nézve új viszonyok keletkeztek.') A világ Megváltója által nyitott menyországnak, mustármagnak és kovásznak kellett lennie, hogy nagy fává nője ki magát és áthasson mindent | Máté 13, 31—33. Luk. 13, 19—21.]. 2) „Mi a vallásos társadalmat egyházzá teszi“ — Írja újabban egy protestáns hittudós3) — „tulajdonképen nem egyéb, mint annak egyetemes iránya, folytonos terjeszkedési vágya, ama rendeltetésének öntudata, hogy elvei egységének az összes emberiséget alávetendi, minélfogva e vágyának határt csakis a világ vége szabhat, vagyis a katlioli- citásra való törekvése. Bár tehát az egyház kifejezés a közönséges szólásmódban folyton használtatik is, tulajdonképeni jelent- ményében mégsem alkalmazható, melyben a vallás nem egyéb a nemzeti élet kiváló nyilvánításánál, nem egyéb a népfaj által meghatározott állami lét egyik jelentkezési módjánál.“ De nemcsak külsőleg, hanem bensőleg is ép úgy működött ez új hatalom.

Az apostoli egyház kezdetlegességében oly mivelődésnek csirái rejlenek, mely egyetemes és az egész emberiségre kiható rendeltetésénél fogva nőttön-nőtt. 4) Tagadhatatlan tény, hogy a kereszténység a római birodalom polgári, politikai és társadalmi állapotát megjavította.5) Még nagyobb befolyást gyako5) Már Damiaiw Péter (Opusc. XXIII. Migne CXLV. p. 471. seq.) külön értekezletet irt de brevitate vitáé Romanorum Pontificum ; erről szól Szt. Bernât is ep. 238 ad Eugen. III. c. 7. (Migne CLXXXII. p. 430).

*) Itt különösen Gosselin Pouvoir du Pape an moyen age müvére utalok. Louvain 1845. II. vol. németül Münster 1859.

') Harless Staat und Kirche 2. 1.

s) Chrys. hom. 46-al 47 in Matth, n. 2. Migne LVIII. p. 178. seq.

s) Hundeshagen Dove folyóiratában 1861. 1 k. 243. 1.

*) Döllinger Christenthum und Kirche in der Zeit der Grundlegung. Regensburg 1860. előszó 3. 1.

5)Bianchi,t. III. c. 3. —§.19. p. 353 -356. Phillips. K. R. III. 118. f. 13.1. stb.- 2 —