Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Perzsia

így viszi át az Úr, mondja az írás, az országlást egyik egyik nemzetről a másikra igaztaíanságai miatt s miután a hatalmat valamely népnek adá, megvonja azt tőle bűnei­ért. J) így teljesedtek be Dániel jövendölései, ki ugyanakkor, midőn a perzsa birodalom Cirus alatt egész erejében, teljes fényében virágzott megjósolja, hogy a görögök — azon időben ismeretlen nép — királya, mintegy kecskebak fog agész hévvel előrohanni, hogy szarvával a kosnak, a perzsa és médok királyának mindkét szarvát letörje, s legyőzvén őt összetiporja.1 2) Dánielnek egy más s minthogy minden bajt megjövendölt, még leverőbb jóslata teljesen megvalósult az issusi és arbelai vereségek alkalmával : „Egy perzsa ki­rály igen sok kincsesei meggazdagul minden előde fölött; és mikor hatalmas lesz gazdagsága által Görögország ellen felindit mindeneket. Támad azonban egy erős király és ural­kodni fog nagy hatalommal.“ 3) Lehetetlen volt világosabban jelezni akár Xerxesnek jogtalan támadásait, akár Kodoman- nus vereségeit, akár a perzsa világ-birodalom elpusztulásá­nak okait. A győző feldulatá Persepolist, eme gyúpontját a kéj­nek és elpuhultságnak, melyek ez államot a romlás ösvé­nyébe döntötték.4) Persepolis azon időben leggazdagabb vá­ros volt az ég alatt. A királyok ez óriási székhelye, e város, mely hires volt az egész földkerekségen, Diodor kifejezésé­vel élve, tetőtől talpig lerontatott. A mennyire fölülmúlta szerencsében a világ minden városát épannyira túlhaladta szerencsétlenségben. Sándor hirtelen, de később megbánt el­ragadtatásában — melyben azonban világosan felismerhető az isteni sugallat — győzelmeinek dicsőítésére tartott ünne­pélyek közben egy fáklyát vön s felgyujtá a perzsa királyok palotáját az óriási fellegvárral együtt, melyen állott. E tüz­-, 29 ­1) Sirák, 10. f. 2) Dániel, 8. f. 3) Dániel, 11. f. 4) Valerius Maximus IX. k. 1. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom