Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Bevezetés
29 Az Ítészét nem sokat foglalkozott müvünkkel. Francia- ország és a külföldnek körülbelül negyvenöt katliolikus újsága és szemléi közül, melyek munkánkat taglalták vagy helyeselték, csupán két hirlap és egy szemle tett néhány megjegyzést, melyekre a következő megjegyzésekkel válaszolunk. E két hírlap és ezen szemle bizonyos előszeretettel idézik mgr. Parisisnak egy kis ellenvetését, melyet hozzánk intézett nagyszerű levelének végén tett. ' Ezen ellenvetés története pedig ez : midőn ő méltósága látta a Franciaország legkitűnőbb püspökeitől nyert oly határozott és oly szép helyeslő leveleket, sajnálatát fejezé ki egy összejövetelünk alkalmával, hogy ellenvetését túlságos eszélyességből szőnyegre hozta. Midőn IX. Pius brevéje, mely főtételünket föltétlenül és határozottan megerősíti, megjelent, mgr. Parisis felkért, hagyjuk el a legközelebbi kiadásban az ő kifogását és levelének végét, melyet már most mi sem igazol. Legelőször is bebizonyítjuk három tételünket általános szempontból minden hittani, történelmi és bölcsészeti érveikkel övezvén azokat, mielőtt azokat minden egyes nép történetében részletesen vitatnék. Senkisem vonhatja kétségbe e Párom tétel igazságát anélkül, hogy ellenmondásba ne jöjjön a szentirás bölcseségkönyveivel, melyek számos helyen az erényeknek adott földi jutalmakról beszélnek; anélkül, hogy meg nem hamisítaná azon szövegeket, melyek a nemzeteket az Isten Fiának örökségül adják és azt állítják, hogy Isten mindent a maga dicsőségére teremtett; hogy ne tagadná a látnokok könyveit, melyek, mint tudjuk, telvék a törvény- szegő államok ellen hirdetett folytonos fenyegetésekkel. Iliában utalnak arra, hogy a gonoszságnak átengedett nemzetek tényleg győzelmet arattak a hitükhöz hű népek fölött: e nemzetek története még nem ért véget s nem lehet azokat jogosan az eltűnt nemzetekkel párhuzamba hozni; az ily összehasonlítás mindig hibás leend. Ki merné állítani, hogy azon pillanatnyi uralom után, melyet a Magasságbeli a rósz hatalmának megenged, hogy egyházát megpróbálja és kitisztítsa, nem üt majd a büntetés órája ? A tanítmányok zava0
